Hittanár-nevelőtanár KKK

I. HITTANÁR-NEVELŐ TANÁR – osztatlan képzés 8/2013. (I.30.) EMMI rend. alapján

1. A szakképzettség oklevélben szereplő megnevezése

magyar nyelvű megjelölése: okleveles katolikus hittanár - nevelőtanár

angol nyelvű megjelölése: Teacher of ... Religious Education

A szakképzettség oklevélben történő megnevezésére - belső egyházi szabály vagy hagyomány alapján, az egyházra, vallásfelekezetre, vallási közösségre való utalással - használható egyedi elnevezés is. Egyedi elnevezés használata esetén a szak nyilvántartásba vételét a felsőoktatási intézmény a választott elnevezéssel kezdeményezi.

2. Képzési terület:

A Korm. rendelet 1. melléklet 3. Hitéleti tanárszak pontjában és a 6. mellékletben meghatározott hittanár-nevelőtanár tanárszak képzési területe egyszakos képzésben hitéleti képzési terület, a 3. mellékletben meghatározott közismereti tanárszakkal párosítva pedagógusképzés képzési terület.

3. A képzési idő:

• A Korm. rendelet 1. § a) pontja szerint osztatlan képzésben, tanárszakon vagy – az 1. § a) pontja szerint közismereti tanárszakkal szakpáros képzésben, osztatlan tanárszakon 10 félév;

• 1. § c) pontja szerinti tanári mesterszakon hitéleti mesterképzési szakkal vagy hitéleti osztatlan szakkal párhuzamosan vagy a mesterfokozatot követően felvett tanári mesterszakon 2 félév, 60 kredit.

• A tanító, az óvodapedagógus, a szakoktató szakot követően az 1. melléklet 4. pont 4.4.1. alpont a)–c) pontjára figyelemmel az újabb oklevelet adó hittanár-nevelőtanár szakon a képzési idő 4 félév, 120 kredit.

• A gyógypedagógus vagy az 1993. évi felsőoktatási törvény szerinti egyetemi szintű vagy – a 4. pontban foglaltak kivételével – főiskolai szintű vagy mesterfokozatú tanári szakképzettséget követően a képzési idő 4 félév, 120 kredit. A képzésben a Korm. rendelet 3. § (1) bekezdés ba) pontja szerinti pedagógiai, pszichológiai elméleti és gyakorlati ismeretek beszámítandók.

4. A képzés célja:

A képzés célja olyan értelmiségiek képzése, akik a teológia és a pedagógia tudományát is magas szinten művelik, valamint elhivatottságuk és szakmai felkészültségüknek megfelelően képesek általános- és középiskolában hittan oktatást végezni, intézményekben nevelőtanári tevékenységet folytatni. Részt tudnak venni közösségük építésében és vezetésében, közéleti és szociális szolgálatának szervezésében, missziói, tanítói és evangelizációs tevékenységében. A mesterfokozatot szerzetteknek lehetőségük nyílik arra, hogy tanulmányaikat doktori képzésben folytassák.

5. Az elsajátítandó szakmai tudás, képesség

A 283/2012. (X. 4.) Korm. rendelet 3. § (1) bekezdés b)–c) pontja tekintetében: a 8/2013. (I. 30.) EMMI rendelet 2. mellékletben meghatározott tudás, készség, ismeret;

A 283/2012. (X. 4.) Korm. rendelet 3. § (1) bekezdés a) pontja tekintetében: az egyházi jogi személy fenntartó által meghatározott tudás, készség, képesség, melyek leírását az általa fenntartott felsőoktatási intézmény honlapján teszi közzé.

6. A hittanár-nevelőtanár sajátos szakmódszertani (tantárgy-pedagógiai) ismeretei

Szaktudományi, szakmódszertani és szaktárgyi területen:

• Ismeri a Biblia könyveinek a tartalmát, tisztában van a bibliai szöveg értelmezésének a dilemmáival.

• Jártas a bibliai teológia huszadik századi eredményeinek és nyitott kérdéseinek a világában.

• Ismeri a teológia és a vallástudomány, valamint a vallásszociológia találkozási pontjait.

• Ismeri a filozófiai gondolkodás teológiai szempontból is releváns legfontosabb eredményeit.

• Jártas a gyakorlati teológia különböző ágait megalapozó elméletek világában.

• Képes a teológia különböző ágai eredményeinek kreatív összekapcsolására.

• Képes az elméleti felismerések és a gyakorlati tapasztalatok egymásra vonatkoztatására.

• Képes a tapasztalat alapján az elmélettel szemben kritikus kérdések megfogalmazására, és ellenőrzésére, elméletek továbbfejlesztésére.

• Képes teológiai és pedagógiai kutatási témák kijelölésére, a kutatás megtervezésére és - lefolytatására. Képes mások kutatási eredményeinek értékelésére.

• Képes a hatékony kommunikációra, mind szakmai környezetében, mind a közélet szélesebb köreiben.

• Felismeri a más szaktárgyakhoz, művelődési területekhez való kapcsolódás lehetőségeit, és munkája során felhasználja azokat.

• Képes rugalmasan alakítani a tanítási stratégiákat a tanulási célokkal összhangban és differenciálni azt az osztály egésze és az egyes tanuló képességeknek megfelelően.

• Képes az önálló munkavégzésre, hosszú távú munkamenetek megtervezésére. Nyitott a tervezés során a kollégákkal és a tanulókkal való együttműködésre.

• Magatartása nyitott és empatikus, képes másokra figyelni, de a kommunikációban képes határokat is állítani.

• Képes emberi kapcsolatokat kezdeményezni és kezdeményezésekre válaszolni.

• Igénye van az önismeretre – egyéni, családi és közösségi szinten egyaránt – és az önreflexióra. Igyekszik kiművelni a képességeit, és megismerni, munkája során számon tartani a határait.

• Pedagógusként empatikus nevelői attitűddel rendelkezik, segítőkész, magatartásával oldott légkört teremt. Szociálisan érzékeny, értékeléseiben elfogulatlan és igazságos.

• Pedagógusi és egyházi szolgálata vagy közéleti tevékenysége során képes vezetni és - irányítást elfogadni egyaránt. Munkájáért kész személyes felelősséget vállalni.

• Teológiai és pedagógiai meggyőződése kialakítása során igényt tart mások – kritikus – reflexiójára, érett meggyőződését pedig kész széles kör előtt is képviselni.

A tanulói személyiség fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesítése terén

• Ismeri a személyiség mentális, emocionális, intellektuális, szociális és hitbeli fejlődésének folyamatát, fázisait, lehetőségeit és konfliktusait.

• Tudja, hogy a tanulók fizikai, szociális, érzelmi, erkölcsi és kognitív fejlődése hogyan befolyásolja a tanulásukat, és ismeri az erre adandó tanári válaszokat.

• Támogató partnerként képes minden egyes tanulót saját adottságainak és lehetőségeinek - megfelelően segíteni emberi és hitéleti fejlődésében.

Tanulói csoportok, közösségek alakításának segítése, fejlesztése terén

• Képes a vallási toleranciának az iskola és a társadalom felé történő hiteles és aktív - tolmácsolására. Fejleszti a tanulói kiscsoportok együttműködését, az egyéni tevékenységek összehangolásának folyamatát.

A pedagógiai folyamat tervezése terén

• Ismeri az emberi személyiség fejlődésének szakaszait a gyermekkortól a felnőtté válásig, az életkori sajátosságokat, képes felismerni az egyéni eltéréseket.

• Ismeri a gyermekek és fiatalok tanulási szokásait, készségeit és képességeit, a tanulók, a tanulás és tanítás hatásmechanizmusait.

• Az általános pedagógiai-pszichológiai ismereteken túl jártas a hittanársághoz szükséges sajátos valláspedagógiai-valláspszichológiai ismeretek világában, rálátása van a tanulás antropológiai, pszichológiai és szociokulturális előfeltételeire.

• Képes az önreflexióra, át tudja látni saját benső fejlődését, jelenlegi helyzetét, pozitív adottságait és kijavítandó hibáit, alkalmassá tudja tenni saját személyiségét arra, hogy hatékony eszköze lehessen az általa irányított pedagógiai folyamatnak.

• Képes tisztelni a tanulók személyiségét, figyelembe véve egyéni sajátosságaikat, a családok eltérő jellegzetességeit, az ezekben föllelhető értékeket.

• Rendszeresen figyelemmel kíséri tanítványainak személyes és hitbeli fejlődését, és a pedagógiai módszereit ennek ismeretében válogatja meg.

• Szükség esetén egyéni tanácsadással, kíséréssel is segíti és irányítja az egyes tanulók személyes és hitbeli fejlődését.

A képzés során kialakítandó attitűdök:

• A kulturális értékek elismerése, a nemzetiségi, vallási, kulturális különbségek tiszteletben tartása, más értékek elismerése.

• A demokrácia értékeinek elfogadása, a személyiségi jogok tisztelete.

• A diákokat partnerként kezelő, gyakorlati megközelítésen alapuló, élménypedagógián keresztül dolgozó pedagógiai attitűd elsajátítása, az induktív, gyakorlati képzésen alapuló oktatási-nevelési attitűd kialakítása.

7. Idegen nyelvi követelmény

A Brenner János Hittudományi Főiskola Szenátusa a római katolikus kántor, az osztatlan hittanár-nevelőtanár, a kétszakos hittanár-nevelőtanár, a rövidített hittanárnevelőtanár és a katekéta – lelkipásztori munkatárs szakok esetében nyelvi követelményként az egyházi latin nyelvet jelöli meg, figyelemmel a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvényre, valamint a 2022. évi LIX. törvényben megfogalmazott módosításokra. 

9. A képzés szempontjából lényeges más rendelkezések:

A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény egyházi felsőoktatási intézményekre vonatkozó külön rendelkezései alapján a képzés tartalmát az egyházi jogi személy határozza meg. Az egyes egyházak, illetve egyházi felsőoktatási intézmények a szak és a szakképzettség oklevélben történő megnevezésére – az egyház saját, belső szabályai szerint – más elnevezést, felekezeti meghatározást is használhatnak.

II. HITTANÁR-NEVELŐ TANÁR – osztatlan képzés

1. melléklet a 8/2013. (I. 30.) EMMI rendelethez

1. A mesterképzési szak megnevezése: a Korm. rendelet 1. mellékletében meghatározott szakmegnevezés

2. A tanárképzésben szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:

• végzettségi szint: mester- (magister, master; rövidítve: MA-) fokozat

• magyar nyelvű megjelölése: okleveles ….. szakos tanár [kétszakos tanárképzésben a két tanári szakképzettségre utaló megjelöléssel];

• szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Teacher of

Az oklevél Master of Education címet tanúsít, rövidített jelölése: MEd

3. Képzési terület: pedagógusképzés

4. A képzési idő félévekben és a mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma:

4.1. Az 1. § a) pontjában foglalt osztatlan képzésben – a kétszakos zeneművésztanár képzés kivételével – 10 félév, 300 kredit, amelyen belül:

a) a diplomamunka elkészítéséhez rendelt kreditérték: 4 kredit;

b) a szabadon választható tárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 10 kredit,

c) a Korm. rendelet 3. § (1) bekezdés a) pontja szerinti szakterületi szakképzettségi elem kreditértéke

ca) kétszakos képzésben

caa) a 3. melléklet szerinti közismereti tanárképzésben tanári szakképzettségenként – a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető kreditek számával és a szakdolgozat elkészítésével, a 3. melléklet A) A KÖZISMERETI TANÁRSZAKOK KÉPZÉSI ÉS KIMENETI KÖVETELMÉNYEI fejezetben, valamint B) A KÖZISMERETI TANÁRSZAKOK KÉPZÉSI ÉS KIMENETI KÖVETELMÉNYEI fejezetben meghatározottak szerint –

cab) az 5. melléklet szerinti zenetanár képzésben hangszeres szakirányonként – a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető kreditek számával és a szakdolgozat elkészítésével, az 5. melléklet A) A MŰVÉSZETI TANÁRSZAKOK KÉPZÉSI ÉS KIMENETI KÖVETELMÉNYEI fejezet 1.4. pontjában meghatározottak szerint –

105 kredit.

cb) Az 1. § a) pontja szerinti kétszakos zeneművésztanár képzésben az 5. melléklet A) MŰVÉSZETI TANÁRSZAKOK KÉPZÉSI ÉS KIMENETI KÖVETELMÉNYEI fejezet 1.3. pontjában meghatározott szakirányok párosításával a képzési idő 12 félév, az összegyűjtendő kreditek száma 360 kredit, amelyen belül a művészeti ismeretek aránya 270 kredit.

cd) A 4. melléklet szerinti szakmai és az 5. melléklet szerinti művészeti tanárképzésben a Korm. rendelet 3. § (1) bekezdés a) pontja szerinti szakterületi szakképzettségi elem kreditértéke egyszakosképzésben – a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető kreditek számával és a szakdolgozat elkészítésével – legfeljebb 210 kredit.

ce) A 3. mellékletben meghatározott, az 1/A. § (1) bekezdés b) pontja szerinti közismereti szakokon osztott képzésben, tanári mesterszakon egyszakos részidős képzésben a képzési idő 4 félév, az összegyűjtendő kerdit 120 kredit, a szakterületi szakképzettségi elem kreditértéke – a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető kreditek számával és a szakdolgozat elkészítésével – 40 kredit.

d) A Korm. rendelet 3. § (1) bekezdés b és c) pontja szerinti tanári felkészítés szakképzettségi elem kreditértéke a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető kreditek számával 90 kredit.

4.1.1. A Korm. rendelet 3. § (1) bekezdés a) pontja szerint a tanárszak szerinti szakterületi tudást, képességeket, attitűdöt (viszonyulást), valamint a tanári szakképzettséghez vezető szakterületek és a sajátos szakmódszertani (diszciplináris és interdiszciplináris) tantárgy-pedagógiai ismeretköreit e rendelet 3–6. melléklete határozza meg.

4.1.2. A Korm. rendelet 3. § (1) bekezdés b) és c) pontja szerint a tanári szakképzettség tanári felkészítés elemében

a) a pedagógiai, pszichológiai elméleti és gyakorlati ismeretek minimális kreditértéke 28 kredit, ebből az összefüggő egyéni iskolai gyakorlathoz közvetlenül kapcsolódó feladatok kreditértéke legalább 2 kredit;

b) a szakmódszertani (diszciplináris, interdiszciplináris tantárgy-pedagógiai) ismeretek kreditértéke tanárszakonként 12-12 kredit, ebből

ba) a tanárszak szerinti sajátos szakmódszertani (tantárgy-pedagógiai) ismeretkörök kreditértéke 8 kredit,

bb) az összefüggő, egyéni iskolai gyakorlatot támogató szakmódszertani gyakorlat 2 kredit,

bc) a kollaborációs térrel, oktatástechnikai innovációval, mesterséges intelligenciával kapcsolatos gyakorlat a tanárszak szerinti képzési és kimeneti követelményekben meghatározottak alapján 2 kredit;

c) az iskolai gyakorlatok a 4/A. § szerint a teljes tanárképzést átfogó, az 1–10. félévben végzett iskolai gyakorlat, amelynek kreditértéke 38 kredit. A gyakorlati rendszer részei:

ca) pályaismereti és pályaszocializációs gyakorlatok:

1-4. félévben 6 kredit értékben a képzéssel párhuzamosan folyó, különböző típusú partnerintézményekben, saját szakpárjaihoz is tartozó órákon, foglakozásokon végzett, az ajánlott tantervben meghatározottak szerinti társas gyakorlatok a pedagógiai és pszichológiai szakterületek oktatóinak vezetésével, kurzushoz kapcsolódva;

cb) tanítási gyakorlatok:

a 3–9. félévben 12 kredit értékben a képzéssel párhuzamosan, iskolában végzett tanítási gyakorlatok a szakmódszertani szakterületek támogatásával:

• • • partnerintézményben a 3–7. félévben végzett társas vagy egyéni tanítási gyakorlatok,

    • gyakorlóintézményben vagy erre felkészült partnerintézményben végzett szaktárgyi tanítási gyakorlat a 8–9. félévben legalább 2, legfeljebb 4 kredit értékben;

cc) összefüggő egyéni iskolai gyakorlat:

a 10. félévben, 20 kredit értékben partneriskolában, szakos mentortanár, és ha a jelölt szakpárjának csak az egyik szakja egyezik a mentoráéval, akkor a másik szakján konzulens, mentor támogatásával végzett féléves összefüggő egyéni iskolai gyakorlat, amelyet a pedagógiai és pszichológiai, valamint a szakmódszertani szakterületek oktatói kísérő szemináriumok keretében támogatnak. Az összefüggő egyéni iskolai gyakorlatnak része a portfólió elkészítése.

4.2. Az 1. § b) pontjában foglalt osztott képzésben szakmai tanárszakon és művészeti tanárszakon a képzési idő 2–4 félév, az összegyűjtendő kreditek száma 60–120 kredit.

a) Szakmai tanárszakon:

aa)120 kredites képzésben a képzési idő 4 félév, a szakterületi elem 30 kredit, a tanári felkészítés 90 kredit azzal, hogy a köznevelési vagy szakképző intézményben megszervezett összefüggő gyakorlat kreditértéke (a portfólió kreditértékével) 20 kredit, a szakmódszertani (diszciplináris, interdiszciplináris tantárgy-pedagógiai) ismeretek kreditértéke 12 kredit, a záróvizsga szakdolgozati elemeként a portfólió minimális kreditértéke 2 kredit;

ab) 90 kredites képzésben – az ac) alpontban meghatározott gyógypedagógia-tanár szakot és konduktortanár szakot kivéve – a képzési idő 3 félév, a szakterületi elem 10 kredit, a tanári felkészítés 70 kredit azzal, hogy a köznevelési vagy szakképző intézményben megszervezett gyakorlat kreditértéke (a portfólió kreditértékével) 20 kredit, a szakmódszertani (diszciplináris, interdiszciplináris tantárgy-pedagógiai) ismeretek kreditértéke 12 kredit; a záróvizsga szakdolgozati elemeként a portfólió minimális kreditértéke 2 kredit.

ac) a gyógypedagógia-tanárszakon, a konduktortanár szakon a 90 kredites képzésben képzési idő 3 félév, a szakterületi elem 50 kredit, a tanári felkészítés 40 kredit azzal, hogy a köznevelési intézményben vagy szakképző intézményben megszervezett gyakorlat kreditértéke (a portfólió kreditértékével) 20 kredit, a szakmódszertani (diszciplináris, interdiszciplináris tantárgy-pedagógiai) ismeretek kreditértéke 12 kredit.

b) Művészeti tanárszakon:

120 kredites képzésben a képzési idő 4 félév, a szakterületi elem 50 kredit, a tanári felkészítés 70 kredit azzal, hogy a köznevelési, szakképző intézményben vagy felnőttképzési tevékenységet folytató intézményben megszervezett gyakorlat kreditértéke (a portfólió kreditértékével) 20 kredit, a szakmódszertani (diszciplináris, interdiszciplináris tantárgy-pedagógiai) ismeretek kreditértéke 12 kredit.

4.3. Az 1. § c) pontjában foglaltak szerinti nem tanári mesterképzési szakkal vagy osztatlan szakkal párhuzamosan és mesterfokozatot követő képzésben a képzési idő 2 félév, az összegyűjtendő kreditek száma 60 kredit.

Az 1. § c) pontja szerinti tanárszakon a nem tanári mesterképzési szak vagy az osztatlan szak valamennyi tanulmányi és vizsga követelményének teljesítésével teljesül a szakterületi elem. A pedagógia, pszichológiai elméleti és gyakorlati ismeretek kreditértéke 28 kredit, a szakmódszertani (diszciplináris, interdiszciplináris tantárgy-pedagógiai) ismeretek kreditértéke 8 kredit, amelyekből az összefüggő egyéni iskolai gyakorlathoz közvetlenül kapcsolódó feladatok kreditértéke összesen 4 kredit, köznevelési intézményben megszervezett összefüggő, egyéni iskolai gyakorlat (a portfólió kreditértékével) 20 kredit. Az 1. § c) pontja szerinti tanárszakon a képzéssel párhuzamosan folyó tanítási gyakorlat további 2 kredit.

4.4. Újabb oklevelet adó tanárképzésben

4.4.1. Az 1993. évi felsőoktatási törvény szerinti egyetemi szintű vagy főiskolai szintű, illetve a mesterfokozatú tanári szakképzettséget vagy tanítói szakképzettséget követően újabb, tanári szakképzettség megszerzésére irányuló képzésben a képzési idő 4 félév, az összegyűjtendő kreditek száma 120 kredit.

a) Tanárszakon a szakterületi ismeret – a 4/B. §-ban meghatározott, a kémiaitanár, a biológiatanár, a fizikatanár a földrajztanár szakon folytatott tanulmányok kivételével – 100 kredit és a tanári felkészítés 20 kredit. A 4/B. § szerinti tanárszakon az újabb oklevelet adó képzésben a szakterületi ismeret 70 kredit. A tanári felkészítés részeként a szakmódszertani (diszciplináris, interdiszciplináris tantárgy-pedagógiai) ismeretek kreditértéke 8 kredit, a vezetőpedagógus (vezető tanár) irányításával végzett iskolai tanítási gyakorlat 2 kredit, a szakdolgozatként a portfólió elkészítése legalább 2 kredit.

b) Tanító szakon szerzett oklevéllel tanárszakon a szakterületi elem 90 kredit, a tanári felkészítés 30 kredit, amelyből a szakmódszertani (diszciplináris, interdiszciplináris tantárgy-pedagógiai) ismeret 6 kredit, a vezetőpedagógus (vezető tanár) irányításával végzett iskolai tanítási gyakorlat 2 kredit, az összefüggő egyéni iskolai gyakorlathoz közvetlenül kapcsolódó feladatok kreditértéke 2 kredit, az összefüggő egyéni iskolai gyakorlat (a portfólió kreditértékével) 20 kredit.

c) Szakoktató szakképzettség birtokában szakmai tanári szakképzettség megszerzésére irányuló mesterképzésben a szakmai tanárszakon a szakterületi elem 50 kredit, a tanári felkészítés 70 kredit, amelyből a szakmódszertani (diszciplináris, interdiszciplináris tantárgy-pedagógiai) ismeret 15 kredit, a vezetőpedagógus (vezető tanár) irányításával végzett iskolai tanítási gyakorlat 2 kredit, az összefüggő egyéni iskolai gyakorlat 20 kredit, a portfólió kreditértéke 2 kredit.

4.4.2. Az 1993. évi felsőoktatási törvény szerinti 4/C. § (3) és (4) bekezdésben meghatározott főiskolai szintű tanári szakképzettséget követően a mesterfokozatú tanári szakképzettség megszerzésére irányuló képzésben a képzési idő 2 félév 60 kredit, amelyben a szakterületi (szaktudományos) ismeret 45 kredit, a tanári felkészítés 15 kredit. A tanári felkészítés részeként a szakmódszertani (diszciplináris, interdiszciplináris tantárgy-pedagógiai) ismeret kreditértéke 6 kredit, a vezetőpedagógus (vezető tanár) irányításával végzett iskolai tanítási gyakorlat 2 kredit, továbbá a záróvizsga szakdolgozati elemeként a portfólió 2 kredit.

5. A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 145/0114

6. A szak orientációja: kiegyensúlyozott (40-60 százalék)

7. Az elsajátítandó tanári kompetenciák

7.1. A Korm. rendelet 3. §-ában meghatározott tanári felkészítés tekintetében a 2. mellékletben meghatározott ismeret, képesség, attitűd.

7.2. A Korm. rendelet 3. §-ában meghatározott, a tanárszak szerinti szakterületi (szaktudományos, művészeti) kompetenciák tekintetében – a Nemzeti alaptanterv tanulási területei alapján – a 3–6. mellékletben meghatározott tanárszakokon megszerezhető tudás, képesség, attitűd.

7.3. Az iskolai gyakorlatok magukban foglalják az adott tanári szakképzettségekhez és az általános tanári szerepekhez kapcsolódó gyakorlati ismeretek elsajátítását, készségek, képességek, attitűdök fejlődését, az autonómia és a felelősségvállalás saját pedagógusszerepen át történő értelmezését és tudatosítását, valamint ezek gyakorlását és alkalmazását. Az iskolai gyakorlatokon a hallgatók megismerik a munkahely világát (az iskolai életet, a pedagógusokkal, a szülőkkel való kommunikációt), a szaktanár tanórai és tanórán kívüli tevékenységeit, a tanulókkal való egyéni foglalkozást, együttműködést, a tanítási, tanulási, nevelési folyamatokkal összefüggő tanári feladatokat, és alapjártasságokat szereznek ezekkel kapcsolatban.

7.4. Az 5. melléklet szerinti zenetanár szak hangszeres és énekes zenetanár szakirányain a zenetanár sajátos szakmódszertani (tantárgy-pedagógiai) ismeretei magukban foglalhatják az alapfokú művészetoktatás alapprogramjának a követelmények és tantervi programban meghatározott, az adott zenetanári szakhoz tartozó tanszak további, legalább egy tantárgyának tanításához szükséges módszertani ismereteket.

8. Idegennyelvi követelmények:

A Brenner János Hittudományi Főiskola Szenátusa a római katolikus kántor, az osztatlan hittanár-nevelőtanár, a kétszakos hittanár-nevelőtanár, a rövidített hittanárnevelőtanár és a katekéta – lelkipásztori munkatárs szakok esetében nyelvi követelményként az egyházi latin nyelvet jelöli meg, figyelemmel a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvényre, valamint a 2022. évi LIX. törvényben megfogalmazott módosításokra. 

9. A képzést megkülönböztető speciális jegyek

9.1. Az anyanyelvi ismeretek, kritérium jellegű követelményként, magukban foglalják az anyanyelvi (gyakorlati kommunikációs, beszédtechnikai, retorikai, helyesírási) készségek fejlesztését és a nyelvi attitűdöt alakító, értelmező ismereteket.

9.2. Két tanárszakon egyidejűleg folyó tanárképzésben – a szakterületi tanulmányok részeként egy szakdolgozatot kell benyújtani és a záróvizsga részeként megvédeni.

9.3. Az 1. § a)–d) pontja szerinti tanárképzésben a záróvizsga része a képzés során készült, a szakmai gyakorlatokat is bemutató és feldolgozó, a tanárjelölt felkészülését, saját fejlődését értékelő dokumentumgyűjtemény, portfólió, amely a tapasztalatok neveléstudományi szempontú, tudományos alaposságú bemutatása, elemzése és értékelése. Bizonyítja, hogy a hallgató képes önreflexióra, a képzés különböző területein elsajátított tudását integrálni és alkalmazni, a munkája szempontjából meghatározó tudományos, szakirodalmi eredményeket, továbbá a tanítás vagy a pedagógiai feladat eredményességét értékelni. Az 1. § b)–d) pontja szerinti tanári mesterszakokon a portfólió a záróvizsga szakdolgozati eleme.

9.4. A szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető kreditek száma a Korm. rendelet 3. § (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott szakképzettségi elemekhez összegyűjtendő kredit.

9.5. Az 1. § a) pontja szerinti tanárképzésben a Korm. rendelet 5. § (5) bekezdése alapján teljesített krediteket be kell számítani.”

6. melléklet a 64/2021. (XII. 29.) ITM rendelethez
I. A 8/2013. (I. 30.) EMMI rendelet 6. melléklet A) A HITÉLETI TANÁRSZAKOK KÉPZÉSI ÉS KIMENETI KÖVETELMÉNYEI címe helyébe a következő rendelkezés lép:

[A) A HITÉLETI TANÁRSZAKOK KÉPZÉSI ÉS KIMENETI KÖVETELMÉNYEI]
1. Hitoktatási területen tanári szakképzettség:

• az 1. § a) pontja szerint osztatlan képzésben, tanárszakon vagy

• az 1. § a) pontja szerint közismereti tanárszakkal szakpáros képzésben, osztatlan tanárszakon vagy

• az 1. § c) pontja szerinti tanári mesterszakon hitéleti mesterképzési szakkal vagy hitéleti osztatlan

szakkal párhuzamosan vagy a mesterfokozatot követően felvett tanári mesterszakon szerezhető.

2. A Korm. rendelet 3. § (1) bekezdés a) pontja szerinti szakterületi képzés képzési ideje és az összegyűjtendő kreditek száma

- osztatlan képzésben a képzési idő 10 félév, az összegyűjtendő szakterületi kreditek száma: 180-200 kredit,

- közismereti tanárszakkal szakpáros képzésben a képzési idő 10 félév, az összegyűjtendő szakterületi kreditek száma hittanár-nevelőtanár szakképzettséghez legfeljebb 105 kredit.

3. Az 1. melléklet 4. pont 4.1.2. alpont b) pontja tekintetében a szakmódszertani ismeretek minimális kreditértéke:

- osztatlan (egyszakos) képzésben legalább 12 kredit,

- közismereti tanárszakkal szakpáros képzésben legalább 8 kredit.

4. Az 1993. évi felsőoktatási törvény szerinti főiskolai szintű hitéleti tanári szakképzettséget követően, a tanári mesterszakon a képzési idő 2 félév, 60 kredit.

5. Az 1. melléklet 4.4. pontjára, az újabb oklevelet adó tanárképzésben foglaltakra is tekintettel a katekéta-lelkipásztori munkatárs, a kántor és a buddhista tanító hitéleti alapképzési szakot követően felvett hittanár-nevelőtanár szakon a Korm. rendelet 5. § (5) bekezdésében meghatározott tanulmányi időre és az összegyűjtendő kreditekre is figyelemmel kell lenni. Hitéleti alapképzési szakot követően a Korm. rendelet 3. § (1) bekezdés a) pontja szerinti ismeretek tekintetében a hitéleti ismeretek elismerésére a kreditelismerés általános szabályai az irányadók.

6. A tanító, az óvodapedagógus, a szakoktató szakot követően az 1. melléklet 4. pont 4.4.1. alpont a)-c) pontjára figyelemmel az újabb oklevelet adó hittanár-nevelőtanár szakon a képzési idő 4 félév, 120 kredit. A gyógypedagógus vagy az 1993. évi felsőoktatási törvény szerinti egyetemi szintű vagy – a 4. pontban foglaltak kivételével – főiskolai szintű vagy mesterfokozatú tanári szakképzettséget követően a képzési idő 4 félév, 120 kredit. A képzésben a Korm. rendelet 3. § (1) bekezdés ba) pontja szerinti pedagógiai, pszichológiai elméleti és gyakorlati ismeretek beszámítandók.

II. A 8/2013. (I. 30.) EMMI rendelet 6. melléklet B) A HITÉLETI TANÁRSZAKOK KÉPZÉSI ÉS KIMENETI KÖVETELMÉNYEI cím 2. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„2. A képzési idő:

• az 1. § a) pontja szerint osztatlan képzésben, tanárszakon vagy

• az 1. § a) pontja szerint közismereti tanárszakkal szakpáros képzésben, osztatlan tanárszakon 10 félév;

• § c) pontja szerinti tanári mesterszakon hitéleti mesterképzési szakkal vagy hitéleti osztatlan szakkal párhuzamosan vagy a mesterfokozatot követően felvett tanári mesterszakon 2 félév.”

Mintatantervek, tematikák

HITTANÁR-NEVELŐTANÁR osztatlan képzésünket azoknak ajánljuk, akik korábbi hitéleti vagy egyéb képzettségüket tökéletesítve kívánnak bekapcsolódni az iskolai és plébániai oktatás változó világába, illetve az ifjúságnevelő munkába.

A képzés időtartama 10 félév. A képzés a teológiai ismeretek elmélyítése mellett a hallgatók pedagógiai ismereteinek és gyakorlati készségeinek fejlesztésére irányul. A szakra azok jelentkezhetnek, akik legalább érettségivel rendelkeznek.

A hittanár-nevelőtanár osztatlan mesterképzés olyan pedagógusok képzésére irányul, akik az állami és egyházjogi előírások megtartásával kompetens módon kapcsolódnak be az iskolai hitoktatásba a kezdetektől az érettségiig, illetve általános pedagógus diplomához kötött feladatokat láthatnak el.

A képzés Győrben és Szombathelyen, nappali és levelező munkarendben is működik.

Rövid ciklusú hittanár-nevelőtanár mesterképzés

A tanítói, szakoktatói, óvodapedagógusi, tanári, gyógypedagógiai, főiskolai szintű r.k. hittanár és katolikus teológus oklevéllel rendelkező jelentkezők tanulmányaikat rövidített képzési időben teljesíthetik:

2 félév - teológus vagy főiskolai szintű r.k. hittanár végzettséggel

4 félév - tanítói, szakoktatói, óvodapedagógusi, tanári vagy gyógypedagógus végzettséggel

A képzés Győrben és Szombathelyen, levelező munkarendben működik.

Nappali tagozatos KÉTSZAKOS OSZTATLAN TANÁRKÉPZÉSünket, amelyben az első szak hittanár-nevelőtanár, a második pedig valamely választható közismereti tanári szak, azoknak ajánljuk, akik felelősséget éreznek a gyermekek és az ifjúság oktatásáért és a hit továbbadásáért.

Osztatlan tanárképzésünk olyan pedagógusok képzésére irányul, akik az állami és egyházjogi előírások megtartásával kompetens módon kapcsolódnak be az általános és középiskolai oktatásba.

• hittanár-nevelőtanár – magyartanár
• hittanár-nevelőtanár – történelemtanár és állampolgári ismeretek tanára
• hittanár-nevelőtanár – földrajztanár
• hittanár-nevelőtanár – testnevelő tanár
• hittanár-nevelőtanár – ének-zene tanár
• hittanár-nevelőtanár – biológiatanár (egészségtan)
• hittanár-nevelőtanár – angol nyelv és kultúra tanára
• hittanár-nevelőtanár – matematikatanár
• hittanár-nevelőtanár – kémiatanár 
• hittanár-nevelőtanár – német nyelv és kultúra tanára

A második szak általános iskolai és/vagy középiskolai tanári képesítést ad.

A 10 féléves képzésben megszerzendő kreditek száma 300, középiskolai tanárszakkal párosítva 11 félév 330 kredit, vagy 12 félév 360 kredit.

Közös képzés az Eötvös Loránd Tudományegyetem Savaria Egyetemi Központjával. A hallgató jogviszonya a Brenner János Hittudományi Főiskolával jön létre, de a tanári felkészítést eredményező tárgyak, valamint a közismereti tanárszak ismeretanyagát a szombathelyi tanárképzés keretében hallgatja.