Római katolikus kántor KKK

1. Az alapképzési szak megnevezése: római katolikus kántor

2. Az alapszakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:

végzettségi szint: alapfokozat (baccalaureus, bachelor; rövidítve: BA)

szakképzettség: kántor

a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Chorister

3. Képzési terület: hittudomány

4. Képzési ág: alkalmazott teológia

5. A képzési idő félévekben: 6 félév

6. Az alapfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditpontok száma: 180 kreditpont

- Alapozó modul/ok (hittudományi és kulturális ismeretek):10–40 %

- Szakmai törzsmodul/ok (hangképzés, szolfézs, zeneelmélet, zenetörténet, liturgika, egyházanként változó zenei gyakorlati tömb /pl. hangszer, karvezetés, egyházi ének stb./): 30–70 %

- Szakmai gyakorlati modul: 10–40 %

- Szabadon választható szakmai ismeretek: 5–15 %

- Szakdolgozat: 5–10 %

A tanórák (minimálisan szükséges kontaktórák) száma: 1770 tanóra + a szabadon választható tantárgyak kontaktórái.

7. Az alapképzési szak képzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák:

A képzés célja. hogy a hallgatókat felkészítse a kántori szolgálat színvonalas, sokoldalú felkészültséget kívánó. az evangélium üzenetét énekben, zenében átadni képes, tartalmas végzésére, az egyházzenéért felelős szolgálatra. Az alapképzési felkészítés célja. hogy a hallgatók magas szinten rendelkezzenek a felekezetük szerinti egyházzene elméleti és gyakorlati ismereteivel; a megszerzett pedagógiai kompetenciák tegyék lehetővé a különböző életkorú gyülekezeti csoportokkal való foglalkozást.

A képzés célja továbbá, hogy a hallgatók képességeik és fejlődésük alapján mesterszakon folytathassák tanulmányaikat.

8. A szak törzsanyagának leírása:

Az alapozó modul tanegységei az alapvető teológiai, ekkleziológiai, zeneelméleti és egyházzenei ismereteket kínálják fel a hallgatóknak, melyek megalapozzák a szakmai törzsanyag elsajátításának feltételeit. Az alapozó modul célja, hogy bevezetést adjon a további tanulmányokhoz. A modul kredit értéke: 18–72 kredit.

A szakmai törzsmodul magába foglalja a további liturgiatudományi ismeretek elsajátítását, a kántor szak speciális törzsanyagának tanegységeit.

A teológiai és a zenei tantárgyak nem válnak élesen külön, hanem folyamatosan értelmezik, kiegészítik egymást, például a liturgika és liturgikus teológia tárgyak témái megjelennek más tantárgyak (pl. egyházi népének, egyházi zenetörténet, zeneirodalom, karirodalom, gregorián, gregorián-schola, orgona) tematikájában, ezzel segítve a megértést és a rögzítést. A ma alkalmazott népénektárak tartalmi és gyakorlati megismeréséhez, a népének és a magyar gregorián repertoár megismeréséhez és megőrzéséhez kapnak a hallgatók jelentős elméleti tudást pl. a népzene, népének, gregorián ismeretek elsajátítása során. Jelentős szerepe van a képzésben az orgonajátéknak, melyhez az elméleti ismereteket közlő orgonaismeret tantárgy csatlakozik. A hangképzés kialakítja a helyes éneklési készségeket. Fontos, hogy olvasmányaik elmélyítsék a hallgatókban hitük alapjait, megerősítsék szívükben a kinyilatkoztatás tanításait. A szükséges műfaji, formai ismeretek könnyebb megértését és alkalmazási lehetőségét (pl. a partitúraolvasást) segítik a zenehallgatási és elemzési feladatok. A modul kredit értéke: 54–126 kredit.

A fentiekhez szorosan kapcsolódik a szakmai gyakorlat modul, amely többféle (iskolai és külső) gyakorlati formával segíti a hallgatókat a szükséges kompetenciák megszerzésében. (Pl.: A templomi és plébániai énektanítás keretében a hallgatók különböző életkorú egyházközségi csoportoknak tanítanak liturgikus énekeket gyermek és ifjúsági hittanórákon, felnőtt bibliaórákon és a szentmisékre való templomi felkészítés, ministránspróbák során. A liturgikus gyakorlat és a liturgikus szolgálat lehetőséget ad arra, hogy az elméletben elsajátított ismereteket liturgikus események keretében is alkalmazni tudják.) Ennek kredit értéke: 18–72 kredit.

A szabadon választható tantárgyak kredit értéke 10 kredit.

A szakdolgozathoz 10 kredit társul.

9. A szakképzettségben elvárt kompetenciák:

A felsőfokú alapfokozatot és a római katolikus kántor szakképesítést olyan hallgatók kaphatják, akik

a, a képzés során az ismereteket illetően bizonyították, hogy

• rendelkeznek átfogó és rendszerezett teológiai, liturgiatudományi és egyháztani ismeretekkel;

• elsajátították a kántori szolgálathoz szükséges szakismereteket;

• elsajátították a liturgikus énekvezetéshez szükséges biztos ének- és orgonatudást;

• rendelkeznek a kórusvezetéshez szükséges karvezetői ismeretekkel;

• ismerik az egyházzene területére érvényes ismeretszerzés módjait, a legfontosabb ismeretszerzési forrásokat;

• ismerik a személyiségfejlődés és fejlesztés pszichológiai tényezőit, a különböző életkorú gyermekek és felnőttek alapvető sajátosságait.

b, ismereteik alkalmazását illetően alkalmasak

• kántori feladataik tervezésére, szervezésére;

• a templomi énekkaruk repertoárjának kialakítására, a próbák irányítására, a kórus vezetésére;

• az ismeretek önálló kritikus feldolgozására;

• idegen nyelven kommunikációra, egyszerűbb szakirodalmi szövegek olvasására, megértésére;

• önálló továbbtanulással vagy szervezett továbbképzések segítségével meglévő készségeik fejlesztésére.

c, a szakmai attitűdök és magatartás terén rendelkeznek

• a katolikus ekkleziológiai modellnek megfelelő identitással és ökumenikus nyitottsággal;

• társadalmi érzékenységgel, közösségi felelősségérzettel és feladatvállalással;

• együttműködési készséggel, személyi felelősségérzettel, fejlett kommunikációs képességekkel;

• az egyetemes emberi és nemzeti értékek, az erkölcsi normák tiszteletével, az esztétikai értékek iránti fogékonysággal;

• a permanens művelődés igényével és képességével.

10. Az elméleti és gyakorlati képzés arányai:

Az elméleti és gyakorlati kontaktórák számát tekintve a teljes képzési idő 20–40%-a elméleti képzés, 60–80%-a gyakorlati képzés.

A szabadon választható tárgyak óraszáma 5%.

11. Az ismeretek ellenőrzési rendszere:

a, a vizsga-előírások megadása:

A tantárgyak teljesítésének feltétele a félévi tanulmányi kritériumok teljesítése. Az előirt zárthelyi dolgozatok megírása, hangversenyeken való aktív közreműködés, gyakorlatok igazolt végrehajtása. Az ismeretek ellenőrzésének módjai: kollokvium vagy évközi jegy. A vizsgákra vonatkozó előírásokat a Főiskola Tanulmányi- és vizsgaszabályzata határozhatja meg.

b, a szakdolgozat követelményei és a hozzá rendelt kreditek száma:

Szakdolgozat készítése a kántor szakon kötelező, a szakdolgozat javasolt kredit értéke 10 kredit.

A szakdolgozat olyan jelentős volumenű, szakmai munkán alapuló tanulmány, amelynek témája a kántor szak oktatói által meghirdetett szakdolgozati témák közül szabadon választható, illetve a hallgató kezdeményezésére a kántor szak és a hittudomány területéről jelölhető ki. Tükrözi a hallgató tájékozottságát a témára vonatkozó szakirodalomban, valamint szakmai ítélőképességét az eredmények elemző, kritikai és összegző áttekintése során. A tényfeltárás és az értelmezés területen szakmailag értékelhető eredményt nyújt, és ilyen módon dokumentálható, hogy a hallgató elsajátította és alkalmazni tudja a tudományterület fogalmi eszközeit és módszereit. A témavezető tanár mellett másodbíráló is értékeli a szakdolgozatot.

c, a záróvizsgára bocsátás feltételei:

A záróvizsgára bocsátás feltétele a képesítési követelményekben és a tantervben előírt vizsgák eredményes letétele és más tanulmányi kötelezettségek teljesítése, a képzésben előírt kreditpontok megszerzése, szakmai gyakorlatok teljesítése, valamint a bírálók által elfogadott szakdolgozat benyújtása.

d, a záróvizsga:

Javasolt, hogy a záróvizsga bizottság tagjai között más egyetemek és főiskolák tanárai is jelen legyenek.

A záróvizsga részei:

• az elfogadott szakdolgozat vizsgabizottság előtti megvédése (szakdolgozat védésének módját a Főiskola vizsgaszabályzata tartalmazza);

• diplomahangverseny;

• a képzés témaköreit átfogó komplex vizsga.

A záróvizsga eredménye: a szakdolgozatra és védésére, valamint a diplomahangversenyre és a komplex szóbeli vizsgára adott érdemjegyek, továbbá a szakmai gyakorlatokra kapott összegző érdemjegyek átlagából a vizsgaszabályzat szerint számított minősítés.

Az oklevél minősítését a záróvizsga érdemjegyeinek a számtani átlaga és a félévek kumulált átlaga adja.

A Brenner János Hittudományi Főiskola Szenátusa a római katolikus kántor, az osztatlan hittanár-nevelőtanár, a kétszakos hittanár-nevelőtanár, a rövidített hittanárnevelőtanár és a katekéta – lelkipásztori munkatárs szakok esetében nyelvi követelményként az egyházi latin nyelvet jelöli meg, figyelemmel a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvényre, valamint a 2022. évi LIX. törvényben megfogalmazott módosításokra. 

12. A szak szempontjából lényeges

Az oklevélben szereplő szakképzettség megnevezése: római katolikus kántor. Ez a megnevezés a 15/2006. (IV. 3.) OM rendelet 5. számú mellékletében szereplő kántor alapszakkal azonos.

Mintatantervek, tematikák

A KÁNTOR alapszak képzési célja, hogy az egyházzene iránt elkötelezett és a liturgikus zenei hagyomány fejlődésére nyitott hívők elmélyítsék azokat a liturgikus és zenei ismereteket, amelyek segítségével aktívabb és tudatosabb módon kapcsolódhatnak a katolikus egyház istentiszteleti kultúrájába.

A képzés időtartama 6 félév. A képzésben résztvevők számára lehetőség nyílik az egyházzenei részfolyamatokba való tudományos betekintésre, valamint magas szinten elsajátíthatják a liturgikus orgonajátékot, és egyéni hangképzésben vesznek részt. A kántor alapszakon szerzett képességek birtokában a hallgatók szélesebb látókörrel rendelkező zenei szakemberek és hitükben, liturgikus szemléletükben, egyházzenei repertoárjukban megerősödött kántorokká válhatnak.

A képzés BA végzettséggel zárul, ezt követően a szakot elvégzőknek lehetőségük van arra, hogy mesterképzésben folytassák tanulmányaikat. Intézményen belül a Hittanár-nevelőtanár osztatlan mesterképzés nyújt lehetőséget a továbblépésre.

A képzés Győrben és Szombathelyen működik, levelező munkarendben.