Katolikus teológus KKK

1. A mesterképzési szak megnevezése: Katolikus teológus (Catholic Theologian)

2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:

végzettségi szint: mester- (magister, master; rövidítve: MA-) fokozat

szakképzettség: okleveles katolikus teológus (lelkipásztor szakiránnyal)

a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Catholic Theologian

választható szakirány: lelkipásztor (Cleric)

3. Képzési terület: hitéleti

4. Képzési idő félévekben: 10 félév, lelkipásztor szakiránnyal 12 félév

5. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma:

• 300 kredit, 10 félév; lelkipásztor szakiránnyal 360 kredit, 12 félév

• a diplomamunka készítéséhez rendelt kreditérték: 20 kredit

• az intézményen kívüli összefüggő gyakorlati képzés minimális kreditértéke: 60 kredit lelkipásztor szakirányon

• a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték lelkipásztor szakirányon 18 kredit

6. A szak MKKR és EKKR besorolás szerint: 7 -7

7. A mesterképzési szak képzési célja, az általános és a szakmai kompetenciák:

7.1. A képzés célja

A képzés célja olyan egyházi személyek képzése, akik a katolikus tanítás alapos ismeretében küldetésüknek megfelelően vesznek részt az egyház evangelizációs tevékenységében. A lelkipásztor szakirányon a képzés célja ezen felül olyan elkötelezett lelkipásztorok nevelése, akik egyházuk lelkipásztori szolgálatát teljes kompetenciával el tudják látni és az egyes közösségek szellemi, lelki és liturgikus vezetőivé lehetnek.

A képzés lelkipásztori szakirányon az állami diploma mellett egyházi végzettséggel, bakkalaureátussal zárul, amely lehetőséget ad a hallgatóknak arra, hogy valamely katolikus teológiai karon vagy akadémiai intézményben a második ciklusban folytathassák teológiai tanulmányaikat.

7.2. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák

Az okleveles katolikus teológus lelkipásztor szakirányon

1. a) tudása

ismeri:

• a keresztény filozófia diszciplínáit;

• az Egyház hitletéteményét, a Szentírást és a Szenthagyományt, az Egyház hitvallását és az Egyház Tanítóhivatalának főbb megnyilatkozásait;

• az egyes teológiai diszciplínákat;

• az Egyház liturgiáját és annak történetét;

• az Egyház történetét és az egyházatyák írásait;

• az Egyházjog törvényeit;

• a pasztorálpszichológia, a katolikus pedagógia és a kateketika alapjait;

• a latin nyelvet;

• a bakkalaureatusi fokozattal végzők a tantervben meghatározott biblikus nyelveket, és a biblikus nyelvekhez kötött exegéziseket;

• az Egyház életének elmélyültebb megismerését és megértését előmozdító segédtudományok vonatkozó ismeretköreit.

1. b) képességei

képes:

• a teológiai gondolatok és ismeretek önálló feldolgozására és alkalmazására;

• önálló teológiai gondolatok megfogalmazására;

• érvelő-tudományos párbeszédre teológiai és egyházi területen;

• hitbeli meggyőződésük egyházon belüli és azon kívüli képviseletére;

• kommunikációra a közélet és az egyházi élet különböző szintjein;

• vezetői feladatok ellátására kisebb vagy nagyobb egyházi közösségek élén;

• az ökumenikus és vallásközi párbeszédre;

• az élethosszig való tanulásra és fejlődésre;

• a teológia tudományának önálló művelésére;

• teológiai problémák felvetésére és azok megoldásában való együttműködésre;

• aktív részvételre az egyházközség vallási életében, annak önálló vezetésére és ellátására;

• a közösségi élet szervezésére és irányítására egy adott plébániai közösségben vagy annak egy csoportjában.

1. c) attitűdje

rendelkezik:

• tudományos teológiai problémaérzékenységgel;

• a különböző teológiai és más humán tudományos ismeretek szintetikus látásmódjával;

• felekezet szerinti szellemi, spirituális és erkölcsi beállítottsággal és elkötelezettséggel;

• a társadalmi és egyházi problémák iránti fogékonysággal és felelősségtudattal;

• egyéni és közösségi szintű együttműködő és kapcsolatteremtő képességgel és kommunikációs készséggel;

• idegennyelv-tudással;

• igényes életalakítással.

1. d) autonómiája és felelőssége

• Felhasználja saját tudományos felismeréseit, eredményeit.

• Reálisan viszonyul a saját munkájához és azok következményeihez, elfogadja és beépíti a visszacsatolásokat, igényli azokat.

• Felelősséget vállal a köz érdekében végzett munkájáért.

8. A mesterképzés jellemzői

8.1. A szakmai ismeretek jellemzői

A katolikus teológus osztatlan mesterképzési szak tantárgyi struktúrája Ferenc pápa Veritatis gaudium kezdetű apostoli konstitúciójára, valamint a Katolikus Nevelés Kongregációja által ehhez kiadott végrehajtási rendelkezésekre épül.

Ennek megfelelően a katolikus teológus szakon:

Törzsanyag összesen: 232–280 kredit

Elméleti alapozás főbb ismereteinek kreditértéke 72–80 kredit:

• a keresztény filozófia (a filozófia klasszikus traktátusai, filozófiai antropológia, egyetemes filozófiatörténet legalább 72 kredit értékben),

• bevezetés Krisztus misztériumába, általános metodológia, a latin nyelv alapjai

A szakmai törzsanyag főbb ismeretköreinek kreditértéke a 160–200 kredit:

• bevezető ismeretek az ó- és az újszövetségi Szentírás irodalom- és keletkezéstörténetébe, ó- és újszövetségi exegézis (bibliamagyarázat); egyetemes és magyar egyháztörténelem, patrológia, bevezetés a dogmatörténetbe;

• fundamentálteológia (alapvető hittan);

• dogmatika (ágazatos hittan);

• erkölcsteológia;

• az Egyház társadalmi tanítása;

• lelkipásztorkodástan;

• liturgika;

• kánonjog;

• pszichológia, a pedagógia és a kateketika.

Differenciált szakmai ismeretek kreditértéke 20-30 kredit:

• szemináriumok, különelőadások, a bakkalaureatusi fokozatra készülők számára a bibliai nyelvek speciális ismeretei.

Lelkipásztor szakirány 60 kredit:

2 félév lelkipásztori gyakorlat és az ahhoz kapcsolódó ismeretkörök, konzultációk.

Diplomamunka készítéséhez rendelt kreditérték 20 kredit

Szabadon választható tárgyak kreditértéke: 18 kredit

8.2. Szakmai gyakorlatra vonatkozó követelmények

A hitoktatási gyakorlatok magukban foglalják az általános hitoktatói szakképzettséghez és szerepkörökhöz kapcsolódó gyakorlati ismeretek szerzését, képességek, attitűdök megismerését, gyakorlását, az iskola világával való ismerkedést, alapjártasság szerzését a hittanítási, hittanulási, hitre nevelési folyamatok értékelésében.

A 11-12. félévekben: 10 óra közösségi pedagógiai gyakorlat, 20 óra hospitálás, 20 óra tanítás, 2 óra vizsgatanítás (Hospitálás, Tanítási gyakorlat, Pedagógia kísérőszeminárium tárgyak keretében).

9. Idegen-nyelvi követelmény

A mesterfokozat megszerzéséhez legalább egy élő idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga vagy ezzel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél és latin nyelvből államilag elismert vagy intézményi vizsga szükséges.

10. A képzés szempontjából lényeges más rendelkezések

A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény egyházi felsőoktatási intézményekre vonatkozó külön rendelkezései alapján a képzés tartalmát az egyházi jogi személy határozza meg.

Élve a 18/2016. (VIII.5.) EMMI rendelet adta lehetőséggel, miszerint „Az egyes egyházak, illetve egyházi felsőoktatási intézmények a szak és a szakképzettség oklevélben történő megnevezésére - az egyház saját, belső szabályai szerint - más elnevezést, felekezeti meghatározást is használhatnak”, a fenti képzési, kimeneti követelményben leírtak a Katolikus teológus osztatlan szakra vonatkoznak. Ez a képzési kimeneti követelmény megfelel a 18/2016. (VIII.5.) EMMI rendelet 6. számú melléklete szerinti Teológia osztatlan szak képzési kimeneti követelményének.