Katolikus teológus KKK

1. A mesterképzési szak megnevezése: Katolikus teológus (Catholic Theologian)

2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:

végzettségi szint: mester- (magister, master; rövidítve: MA-) fokozat

szakképzettség: okleveles katolikus teológus (lelkipásztor szakiránnyal)

a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Catholic Theologian

választható szakirány: lelkipásztor (Cleric)

3. Képzési terület: hitéleti

4. Képzési idő félévekben: 10 félév, lelkipásztor szakiránnyal 12 félév

5. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma:

• 300 kredit, 10 félév; lelkipásztor szakiránnyal 360 kredit, 12 félév

• a diplomamunka készítéséhez rendelt kreditérték: 20 kredit

• az intézményen kívüli összefüggő gyakorlati képzés minimális kreditértéke: 60 kredit lelkipásztor szakirányon

• a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték lelkipásztor szakirányon 18 kredit

6. A szak MKKR és EKKR besorolás szerint: 7 -7

7. A mesterképzési szak képzési célja, az általános és a szakmai kompetenciák:

7.1. A képzés célja

A képzés célja olyan egyházi személyek képzése, akik a katolikus tanítás alapos ismeretében küldetésüknek megfelelően vesznek részt az egyház evangelizációs tevékenységében. A lelkipásztor szakirányon a képzés célja ezen felül olyan elkötelezett lelkipásztorok nevelése, akik egyházuk lelkipásztori szolgálatát teljes kompetenciával el tudják látni és az egyes közösségek szellemi, lelki és liturgikus vezetőivé lehetnek.

A képzés lelkipásztori szakirányon az állami diploma mellett egyházi végzettséggel, bakkalaureátussal zárul, amely lehetőséget ad a hallgatóknak arra, hogy valamely katolikus teológiai karon vagy akadémiai intézményben a második ciklusban folytathassák teológiai tanulmányaikat.

7.2. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák

Az okleveles katolikus teológus lelkipásztor szakirányon

1. a) tudása

ismeri:

• a keresztény filozófia diszciplínáit;

• az Egyház hitletéteményét, a Szentírást és a Szenthagyományt, az Egyház hitvallását és az Egyház Tanítóhivatalának főbb megnyilatkozásait;

• az egyes teológiai diszciplínákat;

• az Egyház liturgiáját és annak történetét;

• az Egyház történetét és az egyházatyák írásait;

• az Egyházjog törvényeit;

• a pasztorálpszichológia, a katolikus pedagógia és a kateketika alapjait;

• a latin nyelvet;

• a bakkalaureatusi fokozattal végzők a tantervben meghatározott biblikus nyelveket, és a biblikus nyelvekhez kötött exegéziseket;

• az Egyház életének elmélyültebb megismerését és megértését előmozdító segédtudományok vonatkozó ismeretköreit.

1. b) képességei

képes:

• a teológiai gondolatok és ismeretek önálló feldolgozására és alkalmazására;

• önálló teológiai gondolatok megfogalmazására;

• érvelő-tudományos párbeszédre teológiai és egyházi területen;

• hitbeli meggyőződésük egyházon belüli és azon kívüli képviseletére;

• kommunikációra a közélet és az egyházi élet különböző szintjein;

• vezetői feladatok ellátására kisebb vagy nagyobb egyházi közösségek élén;

• az ökumenikus és vallásközi párbeszédre;

• az élethosszig való tanulásra és fejlődésre;

• a teológia tudományának önálló művelésére;

• teológiai problémák felvetésére és azok megoldásában való együttműködésre;

• aktív részvételre az egyházközség vallási életében, annak önálló vezetésére és ellátására;

• a közösségi élet szervezésére és irányítására egy adott plébániai közösségben vagy annak egy csoportjában.

1. c) attitűdje

rendelkezik:

• tudományos teológiai problémaérzékenységgel;

• a különböző teológiai és más humán tudományos ismeretek szintetikus látásmódjával;

• felekezet szerinti szellemi, spirituális és erkölcsi beállítottsággal és elkötelezettséggel;

• a társadalmi és egyházi problémák iránti fogékonysággal és felelősségtudattal;

• egyéni és közösségi szintű együttműködő és kapcsolatteremtő képességgel és kommunikációs készséggel;

• idegennyelv-tudással;

• igényes életalakítással.

1. d) autonómiája és felelőssége

• Felhasználja saját tudományos felismeréseit, eredményeit.

• Reálisan viszonyul a saját munkájához és azok következményeihez, elfogadja és beépíti a visszacsatolásokat, igényli azokat.

• Felelősséget vállal a köz érdekében végzett munkájáért.

8. A mesterképzés jellemzői

8.1. A szakmai ismeretek jellemzői

A katolikus teológus osztatlan mesterképzési szak tantárgyi struktúrája Ferenc pápa Veritatis gaudium kezdetű apostoli konstitúciójára, valamint a Katolikus Nevelés Kongregációja által ehhez kiadott végrehajtási rendelkezésekre épül.

Ennek megfelelően a katolikus teológus szakon:

Törzsanyag összesen: 232–280 kredit

Elméleti alapozás főbb ismereteinek kreditértéke 72–80 kredit:

• a keresztény filozófia (a filozófia klasszikus traktátusai, filozófiai antropológia, egyetemes filozófiatörténet legalább 72 kredit értékben),

• bevezetés Krisztus misztériumába, általános metodológia, a latin nyelv alapjai

A szakmai törzsanyag főbb ismeretköreinek kreditértéke a 160–200 kredit:

• bevezető ismeretek az ó- és az újszövetségi Szentírás irodalom- és keletkezéstörténetébe, ó- és újszövetségi exegézis (bibliamagyarázat); egyetemes és magyar egyháztörténelem, patrológia, bevezetés a dogmatörténetbe;

• fundamentálteológia (alapvető hittan);

• dogmatika (ágazatos hittan);

• erkölcsteológia;

• az Egyház társadalmi tanítása;

• lelkipásztorkodástan;

• liturgika;

• kánonjog;

• pszichológia, a pedagógia és a kateketika.

Differenciált szakmai ismeretek kreditértéke 20-30 kredit:

• szemináriumok, különelőadások, a bakkalaureatusi fokozatra készülők számára a bibliai nyelvek speciális ismeretei.

Lelkipásztor szakirány 60 kredit:

2 félév lelkipásztori gyakorlat és az ahhoz kapcsolódó ismeretkörök, konzultációk.

Diplomamunka készítéséhez rendelt kreditérték 20 kredit

Szabadon választható tárgyak kreditértéke: 18 kredit

8.2. Szakmai gyakorlatra vonatkozó követelmények

A hitoktatási gyakorlatok magukban foglalják az általános hitoktatói szakképzettséghez és szerepkörökhöz kapcsolódó gyakorlati ismeretek szerzését, képességek, attitűdök megismerését, gyakorlását, az iskola világával való ismerkedést, alapjártasság szerzését a hittanítási, hittanulási, hitre nevelési folyamatok értékelésében.

A 11-12. félévekben: 10 óra közösségi pedagógiai gyakorlat, 20 óra hospitálás, 20 óra tanítás, 2 óra vizsgatanítás (Hospitálás, Tanítási gyakorlat, Pedagógia kísérőszeminárium tárgyak keretében).

9. Idegen-nyelvi követelmény

A tanterv részeként a hallgatók a latin és az ógörög, valamint az angol vagy német vagy olasz nyelvekből szerzik meg a szakképzettség gyakorlásához szükséges idegen szaknyelvi ismereteket, a diplomához szükséges szaknyelvi tudást. (Szenátus 1/2026. (II.4.))

10. A képzés szempontjából lényeges más rendelkezések

A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény egyházi felsőoktatási intézményekre vonatkozó külön rendelkezései alapján a képzés tartalmát az egyházi jogi személy határozza meg.

Élve a 18/2016. (VIII.5.) EMMI rendelet adta lehetőséggel, miszerint „Az egyes egyházak, illetve egyházi felsőoktatási intézmények a szak és a szakképzettség oklevélben történő megnevezésére - az egyház saját, belső szabályai szerint - más elnevezést, felekezeti meghatározást is használhatnak”, a fenti képzési, kimeneti követelményben leírtak a Katolikus teológus osztatlan szakra vonatkoznak. Ez a képzési kimeneti követelmény megfelel a 18/2016. (VIII.5.) EMMI rendelet 6. számú melléklete szerinti Teológia osztatlan szak képzési kimeneti követelményének.