Szakirányú továbbképzések KKK

Hitoktató  mentor szakirányú továbbképzés

Vallásturisztikai szakember szakirányú továbbképzés

Keresztény nevelés értékei szakirányú továbbképzés

Hitéletre nevelés az óvodában szakterületen pedagógus szakvizsgára felkészítő szakirányú továbbképzési szak

Katolikus oktatás és nevelés területen pedagógus-szakvizsgára felkészítő szakirányú továbbképzési szak

 

HITOKTATÓ MENTOR SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSI SZAK HIT

1. A szakirányú továbbképzési szak megnevezése:

Hitoktató mentor szakirányú továbbképzés

2. A szakképzettség oklevélben szereplő megnevezése: Hitoktató mentor

3. A szakirányú továbbképzés besorolása:

• • Képzési terület szerinti besorolás: Hitélet
  • A végzettségi szint besorolása:
    • Szakosodott oktatók (szaktanárok) képzése ISCED 1997 csoport     145
    • Szakosodott oktatók (szaktanárok) képzése ISCED 2013 F csoport   0114

4. A felvétel feltételei:

Hitéleti képzési területen MA vagy osztatlan tanárképzésben szerzett hittanári szakképzettség.

5. A képzési idő: 2 félév

6. A szakképzettség megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 60 kredit (180 óra)

7. A képzés során elsajátítandó kompetenciák, tudáselemek, megszerezhető ismeretek, személyes adottságok, készségek, a szakképzettség alkalmazása konkrét környezetben, tevékenységrendszerben:

7.1  A képzés célja:

A képzés célja olyan hittanári végzettséggel rendelkező pedagógusok képzése, akik a képzés elvégzése után képesek a hallgatói státuszú, kezdő vagy már gyakorló hittantanárt (továbbiakban: mentoráltak) támogató mentori tevékenység megtervezésére, megszervezésére, vezetésére és értékelésére, a mentoráltak különböző formában történő (tanórai és tanórán kívüli) tapasztalatszerzésének irányítására, a mentoráltak munkájának nyomon követésére, fejlesztő értékelésére, konstruktív visszajelzések adására, a mentoráltak reflektivitásának szakszerű, korszerű eszközökkel történő kialakítására, fejlesztésére, a hitéleti szakterületen korszerű, jó gyakorlatok bemutatására és a mentoráltak szakmai szocializációjának támogatására.

7.2.1  Szakmai tudás

• Köznevelési és egyházi intézményrendszer (különösen az egyházi fenntartású köznevelési intézmények), valamint a hitoktató munkakör követelményeinek, szabályozásának
• A hittanár képzés folyamatának, a hittudományi, a pedagógiai, pszichológiai és a gyakorlati képzési elemek követelményeinek az ismerete.
• A mentoráltakkal való foglalkozás-nevelés és oktatás-lélektani, szociológiai, speciális módszertani
• A szakképzettséghez kapcsolódó hittudomány és szakmódszertan
• Az intézmény működésének, környezeti kapcsolatainak (más köznevelési, egyházi, szociális és egészségügyi intézményekkel, fenntartókkal, szülőkkel, kulturális szervezetekkel) ismerete.
• Birtokában van a pályakezdők beilleszkedésének támogatásához szükséges mentálhigiénés
• Rendelkezik a mentorálás/tanácsadás korszerű elméleti és gyakorlati

7.2.2  Szakmai képességek

• Képes hitoktatói tevékenység megtervezésére, megszervezésére, vezetésére és értékelésére.
• Képes a mentorálttal hatékony szakmai együttműködésre, professzionális kommunikációra és konstruktív konfliktuskezelésre.
• Képes a mentoráltak munkájának nyomon követésére, fejlesztő értékelésére, konstruktív visszajelzések adására.
• Képes a szakmai kompetenciák felismerésére, fejlesztésére, mérésére, értékelésére.
• Képes a mentoráltak reflektivitásának (önreflexiójának) szakszerű, korszerű eszközökkel történő kialakítására, fejlesztésére.
• Képes az önművelés igényének kialakítására, az elkötelezettség erősítésére, a pályakezdés, a beilleszkedés támogatására.
• Képes a hitéleti szakterületen korszerű, jó gyakorlatok bemutatására.
• Képes a mentoráltak szakmai szocializációjának támogatására.
• Képes az egész életen át tartó tanulást, a mentoráltak szakmai szocializációját megalapozó kompetenciák fejlesztésére.
• Képes a mentorálttal történő segítő kapcsolat kialakítására, a folyamatos személyes támogatásra.

7.2.3  Szakmai attitűdök

• Nyitott a mentoráltak kezdeményezései iránt, fontosnak tartja, hogy a mentorált hitoktató megtalálja a személyiségéhez illeszkedő saját szakmai fejlődési útját.
• Érti és elfogadja a segítő-támogató kapcsolat kialakításának jelentőségét.
• Felelősséget érez a hallgatók mentoráltak tapasztalatainak értelmezésében, fontosnak tartja a szakma nehézségei mellett a szakma szépségeinek tudatosítását is.
• Fontosnak tartja a mentoráltak fejlődésére adott folyamatos pozitív visszajelzéseket.
• Elkötelezett az eredményes hitéleti gyakorlat támogatása mellett.

7.2.4  Autonómia és felelősség:

A hitoktató mentori munkára való tudatos felkészülés eredményeképpen a mentor – a képző intézmény vagy az egyházi fenntartó megbízásával és elvi útmutatásai szerint – a hittanár hallgatók közoktatási és egyházi intézményben történő egyéni gyakorlatának szakvezetői feladatait, illetve a már diplomát szerzett hitoktatók körében az egyházi fenntartó vagy az iskolavezetés megbízásából a pályakezdő pedagógusok szakmai szocializációját, a pályán lévő hitoktatók fejlődését támogató feladatokat önállóan láthatja el.

Munkáját a hitoktatói kompetenciák magas szintű és tudatos alkalmazása kell, hogy jellemezze, illetve emellett a hitoktató mentornak képesnek kell lennie a hittanárképzés követelményeiben megkívánt szakmai képességek fejlesztésére is. Az erre irányuló módszerek ismerete mellett az önreflexió az a kulcsképesség, amelynek alkalmazásával lehetővé válik a tervezett pedagógiai hatások és a gyakorlatban történő megvalósulásuk összevetése, értékelése, valamint a jelentkező problémák okainak a feltárása. Ugyanez a tudatosság és autonómia szükséges a mentoráltak tapasztalatszerző munkájának az irányításhoz, elemzéséhez és értékeléséhez is, amely ez által a mentoráltak tapasztalati tanulásának a hatékonyságát, így a gyakorlati képzés, illetve a pályakezdők beilleszkedésének az eredményességét, a gyakorló hittantanárok szakmai fejlődését szolgálja.

A mentor reálisan méri fel saját kompetenciáit, ismeri erősségeit és hiányosságait, lehetőségeit. Önálló döntéseiben szakmai szempontokat juttat érvényre. Felelősséget vállal mentoráltja fejlődése érdekében. Tiszteletben tartja mások kompetenciáit, de munkája során határozottan képviseli saját szakmai elveit, kompetenciáit. A hatékony munkavégzés érdekében érvényesülni hagyja mentoráltja támogatható szakmai törekvéseit. Kezdeményező szerepet vállal a pedagógiai jelenségek, folyamatok megismerésében, megértetésében, a felelős és önálló gondolkodásra ösztönzésben. Felelősséget vállal saját és közössége szakmai fejlődésének támogatásáért.

8. Szakfelelős: Dr. Bakó Balázs egyetemi docens

A képzés helyszíne: Brenner János Hittudományi Főiskola Szombathelyi Képzési Központ, Szombathely

 

VALLÁSTURISZTIKAI SZAKEMBER SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSI SZAK VALLAS

1. A szakirányú továbbképzés megnevezése: vallásturisztikai szakember szakirányú továbbképzés

2. A szakirányú továbbképzésben szerezhető szakképzettség oklevélben szereplő megnevezése: vallásturisztikai szakember

3. A szakirányú továbbképzés képzési területe: hitéleti

4. A felvétel feltételei: egy nyelvből középfokú állami nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű tanúsítvány és turizmus vendéglátás alapképzési szakon, illetve idegenforgalom és szálloda főiskolai szakon szerzett oklevél vagy vendéglátás-idegenforgalom szakmacsoportban szerzett OKJ-s bizonyítvány vagy hitéleti, gazdaságtudományok (fentieken túli szakok), pedagógusképzés, társadalomtudományok képzési területen alapképzési szakon, illetve főiskolai szintű képzésben szerzett oklevél.

5. A képzési idő félévekben meghatározva: 2 félév

6. A szakképzettség megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 60 kredit

7. A képzés során elsajátítandó kompetenciák, tudáselemek, megszerezhető ismeretek, személyes adottságok, készségek, a szakképzettség alkalmazása konkrét környezetben, tevékenységrendszerben:

7.1. A képzés célja:

Olyan szakemberek képzése, akik a megszerzett ismeretek birtokában képesek a hazai szakrális helyek, Magyarország vallási értékkincseinek szervezett bemutatására, vallásturisztikai vállalkozás menedzsmentjére. A végzett hallgatók megismerik Magyarország vallásturisztikai értékeit, képessé válnak arra, hogy a történelmi, vallástörténeti és a keresztény hithez kapcsolódó kulturális emlékeket diakrón és szinkrón közegbe ágyazottan értelmezzék és a vallási turizmus célközönsége számára azt bemutassák, az egyes turisztikai attrakciókat vonzóvá tegyék. A szakon végzettek képessé válnak komplex rendszerben szemlélni az ember, az épített és természeti környezet, valamint a vallás kölcsönkapcsolatát, annak főbb összetevőit, továbbá az egyes vallásturisztikai értékek földrajzi, szociológiai, kulturális és morális, nem utolsó sorban valláspedagógiai összefüggéseinek analitikus megközelítésére, megragadására. A képzés ökumenikus perspektívát kínál. A szakképzettség birtokában a szakemberek képesek lesznek a megszerzett ismeretek gyakorlati alkalmazására, megismerik a vallási turizmus hazai lehetőségeit, alkalmasak lesznek szálláshelyek és vallásturisztikai attrakciók fontosságának felmérésére, valamint a potenciális egyházi és világi vallási turizmusban érintett szereplők, partnerek bevonására. A vallásturisztikai szakértő rendszerszemléletű szakember, aki képes együttműködni állami, egyházi és egyéb munkaerőpiaci szereplőkkel.

7.2. Szakmai kompetenciák:

7.2.1. Tudás:

A szakon végzett ismeri

• a magyar (vallási) turizmus közigazgatási és piaci összetevőit;
• a turizmusmarketing alapjait;
• a turizmussal és a vallási turizmussal összefüggő jogi szabályozást;
• a mindenkori Nemzeti Turizmus Stratégia keretrendszerét, a nemzeti vallásturizmus intézkedési tervét;
• a társadalom-, gazdaság- és turizmusföldrajz, valamint a vallási turizmus alapjait;
• az alapvető turisztikai mutatószámokat (látogatószámok, vendégéjszakai adatok stb.) és statisztikák készítésének alapjait;
• a magyar kulturális és vallási értékkincseket, a nemzeti – vallástörténeti szempontból releváns – építészeti értékeket, nem utolsósorban a vallásturisztikai desztinációkat, a zarándokturizmus hazai és kárpát-medencei hagyományait.

7.2.2. Képességek:

A szakon végzett képes

• vallásturisztikai desztinációk megrendelői igények szerinti kiválasztására (ajánlására), zarándokturizmus megszervezésére;
• vallásturisztikai desztinációkat érintő kérések, elképzelések, igények, esetleges problémák vizsgálatára, a megoldás kidolgozására;
• a felekezeti sajátosságok és a jellegzetes felekezeti kulturális, vallási, művészettörténeti karakter helyes értelmezésére, a felekezetközi szempontok hatékony menedzselésére;
• kísérésre és – a megfelelő tárgyi tudás birtokában és szakterminológia ismeretében – előadások tartására, idegenvezetésre;
• a vallási értékek, szakrális helyszínek vonzóvá tételére;
• magán vagy egyházi szálláshely üzemeltetésére;
• felmérni az általuk vezetett szálláshely erősségeit és gyengeségeit, lehetőségeit;
• a számára releváns joganyagot alkalmazni; 
• a megszerzett ismeretek gyakorlati alkalmazására.

7.2.3. Attitűd:

A szakon végzett

• elkötelezett a vallási, a művészeti és kulturális értékek megismerésében/ megismertetésében, továbbadásában; 
• elkötelezett a megismert értékek, értékkincsek élményszintjének modern eszközökkel, élménypedagógiai módszerekkel való javításában, fokozásában;
• rendelkezik felekezetközi és elfogadó szemlélettel;
• rendelkezik elemző, értékelő, interdiszciplináris attitűddel;
• rendelkezik konstruktív problémamegoldó készséggel.

7.2.4. Autonómia és felelősség:

A szakon végzett

• önállóan megszervezi a hazai és kárpát-medencei zarándokturizmust;
• megszervezi a vallásturisztikai célú vendéglátást, szálláshelyek foglalását;
• önállóan ellátja a gyakorlati szervezőmunkát a vallási turizmus és a vallásturisztikai célú vendéglátás valamennyi területén;
• önállóan hoz döntéseket például desztinációk és vallásturisztikai programok megszervezésében, megvalósításában.

8. A szakképzettség alkalmazási területei, elhelyezkedési lehetőségek:

• a Nemzeti Turisztikai Ügynökségnél, civil szervezeteknél;
• szálláshelyeken, zarándokszállásokon, kegyhelyeken vagy más szakrális helyen;
• szerzetesrendek által működtetett szálláshelyeken, zarándokházakban;
• bármely kereskedelmi szolgáltatónál, amely vallásturisztikai célú szálláshely-üzemeltetéssel foglalkozik;
• különböző egyházi intézményeknél;
• kisebb egyházi közösségeknél, plébániákon, parókiákon.

9. A szakképzettség szempontjából meghatározó ismeretkörök és a főbb ismeretkörökhöz rendelt kreditérték:

9.1. Általános társadalomtudományi-jogi ismeretkör: 15 kredit

Vállalkozási és jogi ismeretek, összehasonlító vallás- és turizmustörténet, bevezetés Magyarország turizmustörténetébe, vallási turizmus Magyarországon, ember-vallás-környezet kölcsönkapcsolat, Magyarország szakrális értékei.

9.2. Pénzügyi és gazdálkodási ismeretkör: 12 kredit

A vallási szervezetek gazdálkodása, gazdálkodás és pénzügyi tervezés a vallási turizmusban, szálláshelymenedzsment és -marketing, szakrális létesítmények üzemeltetése.

9.3. Vallásturizmus, marketing, menedzsment ismeretkör: 16 kredit

Zarándokutak és zarándokszállások, szálláshelyek és vendéglátás a vallásturizmusban, vallásturizmus-marketing, szálláshelyek környezet- és település-egészségügye, alapvető vallási etikett és protokoll, illemtan, az egyházi kommunikáció elmélete és gyakorlata, felekezetközi párbeszéd.

9.4. Társadalomföldrajz ismeretkör: 12 kredit

Magyarország vallásföldrajza, a vallási turizmus és a természeti örökségek, szakrális helyek Magyarországon és a Kárpát-medencében, épített szakrális környezet.

10. A szakdolgozat kreditértéke: 5 kredit

11. A képzés munkarendje: levelező

12. A képzés mintatanterve: melléklet

13. A képzés helye: Brenner János Hittudományi Főiskola, 9021 Győr, Káptalandomb 7.

14. Szakfelelős: Dr. Cseh Sándor főiskolai tanár

A képzés helyszíne: Brenner János Hittudományi Főiskola, Győr

 

KERESZTÉNY NEVELÉS ÉRTÉKEI SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSI SZAK KERNEV

1. A szakirányú továbbképzés megnevezése: Keresztény nevelés értékei szakirányú továbbképzési szak

2. A szakirányú továbbképzésben szerezhető szakképzettség oklevélben szereplő megnevezése: Keresztény értékőrző pedagógus

3. A szakirányú továbbképzés besorolása:

3.1. Képzési terület szerinti besorolás: hitéleti képzési terület

3.2. A végzettségi szint besorolása:

3.2.1. ISCED 1997 szerint: 5A

3.2.2. ISCED 2011 szerint: 6

3.2.3. az európai keretrendszer szerint: 6

3.2.4. a magyar képesítési keretrendszer szerint: 6

3.3. A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása:

3.3.1. ISCED 1997 szerint: 22

3.3.2. ISCED-F 2013 szerint: 0221

4. A képzési idő félévekben meghatározva: 2 félév

5. A szakképzettség megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 60 kredit

6. A képzés célja és a szakmai kompetenciák (tudás, képesség, attitűd, autonómia és felelősség):

6.1. A képzés célja: A továbbképzés célja a Katolikus Egyház, illetve a Katolikus Egyházhoz tartozó szerzetes közösségek által fenntartott iskolákban, oktatási intézményekben annak biztosítása, hogy a nevelési-oktatási folyamatban a társadalmi, közoktatási, egyházi nevelési szükségleteket, célokat, elvárásokat figyelembevevő nevelési cél- és eszközrendszer egységesen kerüljön alkalmazásra, a megjelölt intézményekben dolgozó pedagógusok világnézeti-spirituális képzése által.

6.2. Szakmai kompetenciák:

6.2.1. Tudás: A szakirányú továbbképzésen végzett hallgató ismeri az egyház társadalmi tanításának alapjait (emberi személy méltósága, szolidaritás és szubszidiaritás elve, közjó); a bibliai emberképet, az ember képmás mivoltát; a katolikus keresztény tanítás lényegét; a keresztény spiritualitás alapjait, a katolikus keresztény nevelési eszményt; az egyház szervezetét.

6.2.2. Képességek: A szakirányú továbbképzésen végzett hallgató az elsajátított ismeretek birtokában képes a keresztény emberkép és világnézet integrálására az oktatási-nevelési folyamatba. Képessé válik hitbeli meggyőződése egyházon belüli és azon kívüli képviseletére; aktív és tudatos részvételre a közösség, iskola vallási életében;

6.2.3. Attitűd: A szakirányú továbbképzésen végzett hallgató ismeri és képviseli a katolikus keresztény vallás tanítását. Rendelkezik a megfelelő nyitottsággal, szellemi, spirituális tekintetben adott esetben a más vallásokkal való párbeszédre.

6.2.4. Autonómia és felelősség: A szakirányú továbbképzésen végzett hallgató a katolikus keresztény vallás tanítását felelősséggel vállalja. Együttműködés és felelősség jellemzi a Katolikus Egyház vezetőivel, valamint az egyházban szolgálatot teljesítőkkel.

7. A szakirányú továbbképzés szakmai jellemzői, a szakképzettséghez vezető szakterületek és azok kreditaránya, amelyből a szak felépül:

7.1. Szisztematikus teológia ismeretkör/ismeretek: 28 kredit

A szentségek teológiájának alapjai. A kinyilatkoztatás. Hit. Egyház. A nagy világvallások és azok jellemzői. A kereszténység viszonya a többi valláshoz. Az Egyház főbb dogmái. A Katolikus Egyház erkölcsi tanítása.

7.2. Gyakorlati teológia ismeretkör/ismeretek: 18 kredit

Hitvédelem. Antropológia. A folyamatos lelki előrehaladás szükségessége. Az Egyház szent liturgiája.

7.3. Szentírástudomány ismeretkör/ismeretek: 8 kredit

Bibliaismeret. Az ószövetségi választott nép története. Az Ószövetség világa, gazdasága. Az Újszövetség világa, annak gazdagsága, Jézus Krisztus működése, tanítása.

7.4. Történeti teológia ismeretkör/ismeretek: 4 kredit

Az Egyházmegye története, kincsei, művészeti értékei.

 7.5. Szakdolgozat: 2 kredit

Szakdolgozat készítése a Győri Egyházmegye történetéről, kincseiről, különös figyelemmel a vérrel könnyező kegykép, valamint Apor Vilmos vértanú püspökünk történetének bemutatására.

8. A felvétel feltételei:

Pedagógusképzés képzési területen legalább alapképzési szakon, illetve főiskolai szintű képzésben szerzett oklevél.

 

MÁS FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNNYEL KÖZÖSEN FOLYTATOTT KÉPZÉSEK

Hitéletre nevelés az óvodában szakterületen pedagógus szakvizsgára felkészítő szakirányú továbbképzési szak OVODA

A Soproni Egyetem Benedek Elek Pedagógiai Karával közösen kidolgozott posztgraduális képzést a pályán működő óvodapedagógusoknak ajánljuk. A képzés pedagógiai és módszertani tárgyait a Benedek Elek Pedagógiai Kar oktatói, míg a hitéleti terület tárgyait a Brenner János Hittudományi Főiskola oktatói tanítják. Az együttműködési megállapodásnak köszönhetően a Kar aktív hallgatóinak Hitéletre nevelés az óvodában néven kínál specializációt. 

Megszerezhető szakképzettség: szakvizsgázott hitéletre nevelő óvodapedagógus 

A képzés időtartama: 4 félév 

A képzési formája: Levelező tagozat 

Felvétel feltétele: óvodapedagógus alapképzési szakon szerzett szakképzettség és min. 3 éves időtartamú pedagógus-munkakörben eltöltött és igazolt szakmai gyakorlat 

Finanszírozási forma: Önköltséges 

A képzés helyszíne: Soproni Egyetem Benedek Elek Pedagógiai Kar, Sopron 

Bővebb információ: http://bpk.uni-sopron.hu/catdoc/list/cat/293/id/1393/m/2260 

 

Katolikus oktatás és nevelés területen pedagógus-szakvizsgára felkészítő szakirányú továbbképzési szak KATOLIKUS

A Széchenyi István Egyetem Apáczai Csere János Karával közösen kidolgozott posztgraduális képzést a pályán működő pedagógusoknak ajánljuk. A képzés pedagógiai és módszertani tárgyait az Apáczai Csere János Kar oktatói, míg a hitéleti terület tárgyait a Brenner János Hittudományi Főiskola oktatói tanítják. 

Megszerezhető szakképzettség: Katolikus oktatás és nevelés szakterületen szakvizsgázott pedagógus  

A képzés időtartama: 4 félév 

A képzési formája: Levelező tagozat 

Felvétel feltétele: óvodapedagógus, tanító, tanár, valamint hittanár-nevelőtanár szakképzettség, 3 év pedagógus munkakörben eltöltött szakmai gyakorlat  

Finanszírozási forma: Önköltséges 

A képzés helyszíne: Széchenyi István Egyetem Apáczai Csere János Kar, Győr 

Bővebb információ: https://felveteli.sze.hu/katolikus-oktatas-es-neveles-szakiranyu-tovabbkepzes