Papi lelkiség 2.

A tantárgy oktatásának célja:

Ma különösen is sürgető az új evangelizáció feladata, melyhez olyan papokra van szükség, akik teljesen elmerülve Krisztus misztériumában képesek arra, hogy egy új lelkipásztori életstílust valósítsanak meg.

Tisztázzuk, hogy az igazi papi identitás nem egyeztethető össze azokkal az irányzatokkal, melyek ki akarják lúgozni vagy meg akarják semmisíteni a szolgálati papságot. Kiemelt formában foglalkozunk a papi lelkiséggel, melyet korunkban nem kevés csapás ért, főként a szekularizmus és a téves antropologizmus részéről. Továbbá fontos cél a segítségnyújtás a folyamatos lelki előrehaladáshoz a leendő papoknak, hogy örömmel és felelősséggel éljék hivatásukat.

A tantárgy tartalma:

A „lelkiség” egy ember hitét, lelki beállítottságát, ebből fakadó magatartását fejezi ki. Értjük rajta azt a belső erőt, életszemléletet, amely őt életében animálja, vezeti, és segíti feladatainak „megoldásában”. Ezt a fogalmat a papra vonatkoztatjuk, és azokra a belső erőforrásokra akarunk rákérdezni, amelyek a papot éltetik, vezetik és megerősítik szolgálatában. A zsinat nyomán a papi lelkiség elemeit a szolgálatra figyelve keressük.

Elérendő kompetenciák:

a) Tudás

• a keresztény filozófia diszciplínáit;

• az Egyház hitletéteményét, a Szentírást és a Szenthagyományt, az Egyház hitvallását és az Egyház Tanítóhivatalának főbb megnyilatkozásait;

• az egyes teológiai diszciplínákat;

• az Egyház liturgiáját és annak történetét;

• az Egyház történetét és az egyházatyák írásait;

• a pasztorálpszichológia, a katolikus pedagógia és a kateketika alapjait;

• az Egyház életének elmélyültebb megismerését és megértését előmozdító segédtudományok vonatkozó ismeretköreit.

b) Képességek

• a teológiai gondolatok és ismeretek önálló feldolgozására és alkalmazására;

• önálló teológiai gondolatok megfogalmazására;

• hitbeli meggyőződésük egyházon belüli és azon kívüli képviseletére;

• kommunikációra a közélet és az egyházi élet különböző szintjein;

• vezetői feladatok ellátására kisebb vagy nagyobb egyházi közösségek élén;

• az ökumenikus és vallásközi párbeszédre;

• az élethosszig való tanulásra és fejlődésre;

• aktív részvételre az egyházközség vallási életében, annak önálló vezetésére és ellátására;

• a közösségi élet szervezésére és irányítására egy adott plébániai közösségben vagy annak egy csoportjában.

c) Attitűdök

• felekezet szerinti szellemi, spirituális és erkölcsi beállítottsággal és elkötelezettséggel;

• a társadalmi és egyházi problémák iránti fogékonysággal és felelősségtudattal;

• egyéni és közösségi szintű együttműködő és kapcsolatteremtő képességgel és kommunikációs készséggel;

• igényes életalakítással.

d) Autonómia és felelősség

• Felhasználja saját tudományos felismeréseit, eredményeit.

• Reálisan viszonyul a saját munkájához és azok következményeihez, elfogadja és beépíti a visszacsatolásokat, igényli azokat.

• Felelősséget vállal a köz érdekében végzett munkájáért.

Kötelező irodalom (könyvek, jegyzetek, folyóiratok):

Biblia, Ószövetségi és Újszövetségi Szentírás - Szent István Társulat – Budapest 2005

Berán Ferenc: A lelki élet teológiája – Szent István Társulat, Budapest 2016

Garadnay Balázs: A keskeny út öröme és járhatósága - Szent István Társulat, Budapest 2004

Ajánlott irodalom (könyvek, jegyzetek, folyóiratok):

A II. Vatikáni Zsinat dokumentumai (szerk: Diós István) - PRESBYTERORUM ORDINIS kezdetű dekrétuma a papi szolgálatról és életről - Szent István Társulat – Budapest 2007

XXIII. János pápa: Egy lélek naplója – Ecclesia Könyvkiadó Budapest 1972

XVI. Benedek: Szívünk mélyéből - Papságról, cölibátusról és a Katolikus Egyház válságáról - Szent István Társulat – Budapest 2020

Söveges Dávid: Fejezetek a lelkiség történetéből - Szent Gellért Hittudományi Főiskola, Pannonhalma 1993