Szakrális létesítmények üzemeltetése 2.

A tantárgy oktatásának célja:

A tantárgy célja, hogy a hallgatókat megismertesse a vallási turizmus magyarországi vonzerőivel és azok csoportosítási lehetőségeivel. Napjaink felgyorsult világában és turizmusában különleges helyet foglalnak el az egyházi látogatóközpontok. Ezek egyrészt szakrális-spirituális desztinációk, az elcsendesedés helyszínei, amelyeknek fő célcsoportjai a zarándokok. Másrészt turisztikai központok, amelyeknek több típusú célcsoport igényeit is ki kell tudniuk elégíteni. A félév során a magyar egyházi látogatóközpontokat vizsgáljuk meg kínálati oldalról.

A tantárgy tartalma:

Az egyházi látogatóközpontok elemzése:

1. Eligazodás, orientáció

2. Vendégek fogadása

3. Interpretációelemzés

4. Munkatársak értékelése

5. Kiegészítő szolgáltatások

A félév során a hallgatók szakmai programon vesznek részt, amelynek keretében meglátogatják a Zalaegerszegen található Mindszentyneumot

Elérendő kompetenciák:

a)

Tudás

A kurzust teljesítő megismeri:

• a magyar (vallási) turizmus közigazgatási és piaci összetevőit;

• a társadalom-, gazdaság- és turizmusföldrajz, valamint a vallási turizmus alapjait;

• a magyar kulturális és vallási értékkincseket,

• a nemzeti – vallástörténeti szempontból releváns – építészeti értékeket, nem utolsósorban a vallásturisztikai desztinációkat,

• a zarándokturizmus hazai és kárpát-medencei hagyományait.

b)

Képességek

A szakon végzett képes:

• vallásturisztikai desztinációk megrendelői igények szerinti kiválasztására (ajánlására), zarándokturizmus megszervezésére;

• vallásturisztikai desztinációkat érintő kérések, elképzelések, igények, esetleges problémák vizsgálatára, a megoldás kidolgozására;

• a felekezeti sajátosságok és a jellegzetes felekezeti kulturális, vallási, művészettörténeti karakter helyes értelmezésére, a felekezetközi szempontok hatékony menedzselésére;

• a vallási értékek, szakrális helyszínek vonzóvá tételére;

• a megszerzett ismeretek gyakorlati alkalmazására.

c)

Attitűdök

A kurzust teljesítő:

• elkötelezett a vallási, a művészeti és kulturális értékek megismerésében/ megismertetésében, továbbadásában;

• elkötelezett a megismert értékek, értékkincsek élményszintjének modern eszközökkel, élménypedagógiai módszerekkel való javításában, fokozásában;

d)

Autonómia és felelősség

A kurzust teljesítő:

• önállóan megszervezi a hazai és kárpát-medencei zarándokturizmust;

• önállóan ellátja a gyakorlati szervezőmunkát a vallási turizmus valamennyi területén;

• önállóan hoz döntéseket például desztinációk és vallásturisztikai programok megszervezésében, megvalósításában.

Kötelező irodalom (könyvek, jegyzetek, folyóiratok):

Kundi, V. (szerk) (2024): A vallási turizmus elmélete és gyakorlata Magyarországon, Győri Egyházmegye Püspöki Vagyonkezelő, letöltehető:

https://bjhf.hu/foiskola/tudomanyos-munkak/kiadvanyok/46-a-vallasi-turizmus-elmelete-es-gyakorlata-magyarorszagon

Ajánlott irodalom (könyvek, jegyzetek, folyóiratok):

Puczkó L.- Rátz T. (2017): Az attrakciótól az élményig. A látogatómenedzsment módszerei. Akadémiai Kiadó, Budapest

Gadácsi P. (2022): A modern zarándoklat. In. Jászberényi M. – Boros K. – Miskolczi M.(szerk.): Vonzerőfejlesztés a kulturális és aktív turizmusban. Akadémiai Kiadó, Budapest

Mártonné M.K. – Simonyi N. (2018): A magyarországi zarándokutak turisztikai kapcsolódásai és üzemeltetési modelljei. Turizmus Bulletin, 18(2), 47-50.