Kísérőszeminárium

A tantárgy oktatásának célja:

A kurzus során a hallgatók támogatást kapnak az egyéni összefüggő gyakorlat teljesítéséhez. A szeminárium keretében feldolgozzák a gyakorlat során szerzett tapasztalatokat, így megvalósítva az egymástól tanulás lehetőségét.    

• A tantárgy célja az összefüggő egyéni gyakorlaton lévő hallgatók pedagógiai támogatása, a saját pedagógusidentitás formálódásának segítése, a tudatosabb iskolai tapasztalatszerzés támogatása és a tapasztalatok alapján a saját pedagógus szerep definiálása és ennek a folyamatnak a segítése.

• Konkrét támogatást nyújt az összefüggő egyéni gyakorlathoz kapcsolódó aktuálisan megélt, számukra nehézséget okozó helyzetek több szempontú elemzésében és a csoport által „felkínált”, alternatív megoldási módok kidolgozásában, valamint a személyes, szakmai tevékenység strukturált átgondolásában, megtervezésében és reflektálásában.

• A tantárgy olyan elemző megbeszéléseket kínál, melyek támogatják pedagógiai munkáját, nevelési feladatokra való felkészülését, a tanítás (természetesen tanulással összefüggésben értelmezett és komplex, nevelési keretben vizsgált) problémáinak feldolgozását és a teljes folyamat reflektív önértékelését.

• A tantárgy célja továbbá, hogy a hallgató elmélyítse, gazdagítsa, gyakorlati tapasztalataihoz kötődően saját tevékenységére nézve értelmezze az iskolák belső világával, szervezeti kultúrájával kapcsolatos tudását, kompetenciáit; fejlessze a pedagógiai jelenségek probléma-érzékeny megközelítését.

• Ismerje meg a pedagógiai munkáját segítő szakemberekkel és a szülőkkel való kommunikáció lehetőségeit, folyamatait és az együttműködés formáit.

• A tantárgy célja továbbá, hogy támogassa a hallgatókat a portfólió elkészítésének folyamatában, és hogy fejlessze önértékelésüket saját pedagógiai nézeteiknek és tevékenységeiknek reflektív elemzése által.

A tantárgy tartalma:

Fő tartalmi, tematikai egységek

• A tanári kompetenciák terén végbement fejlődés értékelése az összefüggő gyakorlat tevékenységeiben, a fejlesztési feladatai tükrében.

• A hallgatókat leginkább feszítő, megoldásra váró esetek elemzése. Gyakran hozott témák: a tanári szerep és az adott személyiség kongruenciájának kérdései, a tanulók viselkedési problémáinak tüneti illetve oki „kezelése”, a „fegyelmezés” kérdésköre, a tanulók motiválását, aktivitását elősegítő módszerek, sajátos nevelési igényű gyerekekkel való bánásmód, diszkrimináció, bullying, cyberbullying stb.

• A pedagógus szakma. Folyamatos szakmai fejlődés, tanulás. Egyéni fejlődési terv. Kezdő pedagógus, szakértő pedagógus. A tanári kiégés.

• A pedagógus szerep, a pedagógus kapcsolatrendszere (különös tekintettel a tanár diák kapcsolatra), partnerei (szülők, iskolapszichológia, gyermekvédelem, a pedagógiai szakszolgálat feladatai).

Elérendő kompetenciák:

1.2. Kompetencia

Ismeri a csoportok és a tanulók társas helyzetére vonatkozó fontosabb feltáró módszereket, a közösség kialakítását, fejlesztését elősegítő pedagógiai módszereket.

1.7. Kompetencia

Tájékozott a szülőkkel és pedagógiai munkáját segítő különféle szakemberekkel, szakmai intézményekkel, civil kezdeményezésekkel való együttműködés módjairól.

Ismeri a pedagógusszerepre vonatkozó pszichológiai, szociológiai és pedagógiai elméleteket, a szereppel kapcsolatos különböző elvárásokat.

Ismeretekkel rendelkezik a reflektív gondolkodás szerepéről a szakmai fejlődésben, a továbbképzés lehetőségeiről, lelki egészség megőrzésének elméleti és gyakorlati módszereiről.

Tájékozott a szakterületéhez és tanári hivatásához kötődő információs forrásokról, szervezetekről.

attitűd:

1.1. Kompetencia

Érzékeny a tanulók problémáira, törekszik az egészséges személyiségfejlesztés feltételeit biztosítani minden tanuló számára.

1.2. Kompetencia

Nyitott a megismerés, illetve a tapasztalatszerzés iránt, törekszik a tanulók megismerési és alkotási vágyának, önművelési igényeinek a felébresztésére és fenntartására.

1.5. Kompetencia

Elismeri, hogy a megfelelő tanulási légkör megteremtéséhez figyelembe kell venni a tanulók sajátos igényeit, ötleteit, kezdeményezéseit.

Törekszik a tanulókkal való együttműködés megvalósítására a tanulási folyamat hatékonyságának érdekében.

1.7. Kompetencia

A végzett tanár pedagógiai helyzetekben képes együttműködésre, kölcsönösségre, asszertivitásra, segítő kommunikációra. Nyitott arra, hogy a konfliktushelyzetek, problémák feltárása illetve megoldása érdekében szakmai segítséget kérjen és elfogadjon.

A tanárjelölt törekszik saját megalapozott pedagógiai nézeteinek megfogalmazására.

képesség:

1.1. Kompetencia

Képes reális képet kialakítani a tanulók világáról, a nevelés és a tanulói személyiség fejlesztésének lehetőségeiről. Képes a tehetséges, a nehézségekkel küzdő vagy a sajátos nevelési igényű, valamint a hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű, valamint a tantárgyában különleges bánásmódot igénylő tanulókat felismerni, hatékonyan nevelni, oktatni, számukra differenciált bánásmódot nyújtani.

1.7. kompetencia

Képes pedagógiai tapasztalatai és nézetei reflektív értelmezésére, elemzésére, értékelésére.

Képes meghatározni saját szakmai szerepvállalását.

Jól tájékozódik a pedagógiai és szaktárgyi szakirodalomban, képes elemezni, értelmezni e területek kutatási, fejlesztési eredményeit.

Képes a köznevelési intézmények szervezeti sajátosságait, folyamatait, illetve saját szerepét és más szereplőkkel való együttműködését értelmezni, saját munkája során szervezeti szempontokat is mérlegelni.

1.8. kompetencia

A végzett tanár jelentős mértékű önállósággal rendelkezik szakmája átfogó és speciális kérdéseinek felvetésében, kidolgozásában, szakmai nézetek képviseletében, indoklásában.

Kötelező irodalom (könyvek, jegyzetek, folyóiratok):

Az emberi erőforrások minisztere 8/2013. (I. 30.) EMMI rendelete a tanári felkészítés közös követelményeiről és az egyes tanárszakok képzési és kimeneti követelményeiről. Magyar Közlöny 2013/15.

https://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=a1300008.emm

Falus Iván – Kimmel Magdolna 2009. A portfólió. [Oktatás-módszertani Kiskönyvtár.] Budapest: Gondolat Kiadói Kör. ISBN: 9789636931209.

Szivák Judit (2010): A reflektív gondolkodás fejlesztése. Budapest. Magyar Tehetségsegítő Szervezetek Szövetsége

http://tehetseg.hu/sites/default/files/04_kotet_net.pdf

Ajánlott irodalom (könyvek, jegyzetek, folyóiratok):

Berliner, D. C. (2005): Szakértő tanárok viselkedésének leírása és teljesítményeinek dokumentálása. Pedagógusképzés 2: 71–93. ISSN: 0133-2570

http://www.5mp.eu/fajlok2/mrazik/berliner_www.5mp.eu_.pdf

Hopkins, David (2011): Minden iskola kiváló. Budapest: OFI. ISBN: 9789636826772.

http://mek.oszk.hu/13500/13599/13599.pdf

Kotschy Beáta (szerk.) (2011): A pedagógussá válás és a szakmai fejlődés sztenderdjei. Eger: EKF. ISBN: 9789639894853.

http://www.epednet.ektf.hu/eredmenyek/a_pedagogussa_valas_es_a_szakmai_fejlodes_sztenderdjei.pdf

McKinsey&Company (2007): Mi a világ legsikeresebb iskolai rendszerei teljesítményének hátterében. http://mek.oszk.hu/09500/09575/09575.pdf

Rapos Nóra – Gaskó Krisztina – Kálmán Orsolya – Mészáros György (2011): Az adaptív-elfogadó iskola koncepciója. Budapest: OFI, 3. fejezet. ISBN: 9789636826864.

http://mek.oszk.hu/13000/13021/13021.pdf