Egyházjog 1.

A tantárgy oktatásának célja:

Dogmatikai és liturgiai ismereteinket felhasználva megismerjük az Egyház szentségi jogát. Legyen a hallgatóknak áttekintése az Egyház szentségi jogát szabályozó legfontosabb kérdésekben. Legyen hívő véleményük az Intézmény és Kegyelem, a jog és a szeretet kapcsolatáról.

A tantárgy tartalma:

- Az egyház megszentelő feladata: általános tudnivaló, a liturgikus jog, előzetes tudnivalók a szentségi joghoz

- Keresztség: érvényessége, szükségessége, liturgiája, felkészítés, kiszolgáltató és felvevő, keresztszülők, anyakönyvezése

- Bérmálás: fogalma, kiszolgáltatása, kiszolgáltatója, a bérmálkozók felkészültsége, életkora, bérmaszülő, anyakönyvezése

- Eukarisztia: fogalma, arculata, alanya, mise rítusai, kiszolgáltatója, felvevője, szentáldozás és áldoztatás módja, szentségi böjt, az Eukarisztia őrzése, tisztelete, miseadományok

- Bűnbánat szentsége: kiszolgáltatása, kiszolgáltatója, helye, gyóntatási felhatalmazás, gyóntatási titok, gyónó felkészültsége; a búcsúk fogalma, fajtái jellegzetességei

- Betegek kenete: kiszolgáltatója, felvevője, liturgiája

- Egyházi rend: fokozatai, kiszolgáltatója, püspökszentelés jellegzetességei, szentelendőktől megkövetelt feltételek; szentelési szabálytalanságok és rendek gyakorlását tiltó szabálytalanságok és gyakorlásának egyszerű akadályai; okiratok a szenteléshez, vizsgálat a szentelés előtt, anyakönyvezése

- Egyéb istentiszteleti cselekmények: temetés, áldások, felszentelés, megszentelés, eskü

- Szent helyek és idők

Az Egyházi Törvénykönyv első könyvében (De normis generalibus) a jogalkotó meghatározza a törvénykönyv hatályossági körét, a jogszabályok jogalkotói és alkalmazói tipizációját. Műfajelméleti szempontból kitér a normatípusokra, a szabályzatokra és a rendtartásokra is. A félév során az általános jogértelmezési kérdések mellett a jogcselekmény típusok is bemutatásra kerülnek, összefüggésben az egyházi hivatal fogalmával, betöltésével és elvesztésének fajtáival. A tárgyhoz tartozik az elévülés és időszámítás kánonjogi értelmezése is.

A katolikus egyház közössége személyekből és személyek csoportjaiból szerveződik. Az egyházjogi módszertan szerint az oktatás során elsősorban a krisztushívők küldetését alátámasztó joganyagot vizsgáljuk, összefüggésben a II. Vatikáni Zsinatot követő szemléletmód váltással, melynek fogalmi elemeit az Egyházi Törvénykönyv bevezető kánonjaiban is megtalálhatjuk. A krisztushívők kötelességei, jogai, személyi állapotuk a felszenteltségből kiindulva; valamint az egyház hierarchikus szervezeti felépítése és a részegyház modellek, belső rendjükkel alkotják a félév tananyagát.

Elérendő kompetenciák:

Az egymásra épülő Egyházjog 1-4. tárgyak az intézményrendszer működését szabályozó normatív hátteret tartalmazzák. Az Egyházjog 1.tárgy kimeneti ismeretbővülésének alkalmazási célja egyrészt a Normae generales (általános szabályok) információinak birtokolása; másrészt a Hallgató képessé válik a további 3 egyházjogi tárgy ismereteinek megfelelő színvonalú elsajátítására.

A tantárgy a katolikus házasságjog normaanyagát foglalkoztatva a Hallgatót a házasság szentségtani és csoportelméleti kereteibe vezeti be. Az ismeretek elsajátítása képessé teszi a Hallgatót a házassági szövetség katolikus szemléletében keletkezett normatív igények megértésére és szükség szerinti alkalmazására.

Kötelező irodalom:

II. JÁNOS PÁL PÁPA, cost. ap. Sacrae disciplina leges, 1983. január 25., in AAS 75 (1983/2) 7-14.

Maróti Gábor: Egyházjog I-IV.

ERDŐ, P., Egyházjog, Budapest, 1996.

BÁNK, J., Kánoni jog I-II, Budapest, 1963.

Codex iuris canonici, Typis polygottis Vaticanis, Cittá del Vaticano 1974, promulgálva 1917. május 27-én

Codex iuris canonici. Auctoritate Ioannis Pauli PP. II promulgatus, Cittá del Vaticano, 1983, promulgálva 1983. január 25-én; magyar fordítása jegyzetekkel: Az Egyházi Törvénykönyv (P. ERDŐ gondozásában), Budapest, 1986.