Dogmatika időszerű kérdései 2.

A tantárgy oktatásának célja:

A tudományos szintű pontos teológiai, antropológiai és módszertani képzéssel képessé és alkalmassá tenni a hittanár-nevelőtanárt az evangélium továbbadására. A tudományos ismeretek birtoklása mellett a hittanár-nevelőtanár váljon alkalmassá az evangélium közvetítési módjának megválasztására, bármilyen körülmények közé is kerüljön. A tudásnak úgy kell a hittanár-nevelőtanár birtokában lennie, hogy ne csak az evangéliumot tudja továbbadni, hanem növendékeit képessé tudja tenni arra, hogy hitükhöz mérve tudják értékelni a világ dolgait.

A tantárgy tartalma:

A tantárgy célja bemutatni a Magyarországon jelen lévő legfontosabb vallási közösségeket és ezek tanítását. Ezek a közösségek – legyen szó akár az ún. történelmi egyházakról, akár a szubkultúraként jelen lévő szektákról – fontos szegmenseit képezik a magyar társadalomnak. Az előadások szándéka elemezni e közösségek szociológiai struktúráját, továbbá rámutatni közös és egymástól eltérő vonásaikra is; valamint felhívni a hallgatók figyelmét arra, hogy milyen veszélyeket hordoznak magukban ezek a közösségek.

Elérendő kompetenciák: 

a) tudása

- ismeri a dogmatika szakkifejezéseit és a rendszeres teológia kommunikációjának sajátosságait

- ismeri a dogmák bibliai hátterét, a bibliai igék értelmezésének fejlődését birtokában van a dogmatika áttekintő ismeretének és a tantételek gyakorlati jelentőségének

b) képességei

- dogmatikai ismereteinek folyamatos bővítése az elvek etikai, gyakorlati következményeinek megértésével - képes használni és értékelni a magyar és idegen nyelvű dogmatikai irodalmat, felismerni az új dogmatikai felvetések értékét és hasznát

- képes oktatói munkája során dogmatikai álláspontját tanácsoló módon képviselni

c) attitűdje

- hitelesen közvetíti a rendszeres teológia problémaköreit, tanítja azoknak tartalmát

- hitbeli döntéseit a megismert és elfogadott igei, dogmatikai szempontok és etikai normák figyelembe vételével hozza meg

- a rendszeres teológia ismeretköreit más nézeten lévőkkel való kommunikációban aktívan használja és védelmezi

d) autonómiája és felelőssége

- katekéta attitűdjéből következően rendszeres teológiai tudásából fakadóan önállóan gondolja végig a hitvallásbeli kérdéseket, és ellenvélemények ütköztetése mellett kialakított szakmai véleményét az iskolai hitoktatásban képviselni és tanítani képes

- folyamatos önképzéssel figyelemmel kíséri a rendszeres teológia új irodalmát

Kötelező irodalom (könyvek, jegyzetek, folyóiratok):

Scheffczyk L., A katolikus hit világa, Budapest, SZIT, 2012.

Ajánlott irodalom (könyvek, jegyzetek, folyóiratok):

Békés, G.: Ökumenizmus. In: Alszeghy, Z. – Nagy, F. – Szabó, F. – Weissmahr, B. (szerk.): Teológiai vázlatok V. Tanulmányok a filozófia és a teológia köréből a II. vatikáni zsinat után, Budapest, 1983, 7-73. Dignitatis Humanae - a II. Vatikáni Zsinat nyilatkozata a vallásszabadságról. In: A II. Vatikáni Zsinat dokumentumai, Budapest, 2000.

Unitatis Redintegratio - a II. Vatikáni Zsinat határozata az ökumenizmusról. In: A II. Vatikáni Zsinat dokumentumai, Budapest, 2000.

Ut unum sint enciklika az ökumenikus törekvésekről, 1995. május 25.

Dominus Iesus nyilatkozat Jézus Krisztus és az Egyház egyetlen és egyetemesen üdvözítő voltáról, 2000. aug. 6.

A Katolikus Egyház Katekizmusa, SZIT, 2002.

Hitvallások és az Egyház Tanítóhivatalának megnyilatkozásai, 2004.

Kasper W., Jézus Krisztus Istene, Osiris, 2003.

Martinetti G., A mai hit észérvei, Kairosz, 2001.

Szabó F., A rejtett Isten útjain, Róma, 1980.

Szabó F., Az ember és világa, Róma, 1974.