Vallásszociológia

A tantárgy oktatásának célja:

Megismertetni a hallgatókat a vallás, a vallásosság és a vallási szervezetek (egyház, felekezet, szekta, kultusz) társdalomban betöltött szerepével és funkcióival. Bemutatni a társadalmi, gazdasági, politikai, kulturális jelenségek és a vallásosság összefüggéseit, illetve az egyes társadalmi csoportok felekezeti összetételét. A fentieken túl a tantárgy foglakozik a szekularizáció és a fundamentalizmus jelenségével, a különböző vallások, kultúrkörök közötti ellentétek, feszültségek sajátosságaival napjaink társadalmaiban.

A tantárgy tartalma:

1. A vallásszociológia tárgya, vizsgálati területei.

2. A vallás és vallásosság fogalma. A vallásosság dimenziói.

3. A vallási szervezetek típusai: egyház, szekta, felekezet, kultusz, új vallási mozgalmak. A civil vallás és a fundamentalizmus jellemzői.

4. A vallásszociológia módszerei, a vallásosság mérésének technikái.

5. A vallás társadalomban betöltött szerepe. A vallás funkciói.

6. A vallásosság alakulásának tendenciái a világban a 20. és 21. században.

7. A szélsőséges fundamentalizmus problematikája napjaink társadalmaiban.

8. A magyar társadalom felekezet szerinti összetétele.

9. A vallásosság változásának tendenciái a szociológiai vizsgálatok tükrében.

10. Új vallási jelenségek és mozgalmak a magyar társadalomban.

Elérendő kompetenciák: 

a)      Tudás:

- ismeri a társadalom-, gazdaság- és turizmusföldrajz, valamint a vallási turizmus alapjait.

b)      Képességek:

- képes a felekezeti sajátosságok és a jellegzetes felekezeti kulturális, vallási, művészettörténeti karakter helyes értelmezésére, a felekezetközi szempontok hatékony menedzselésére;

- képes kísérésre és – a megfelelő tárgyi tudás birtokában és szakterminológia ismeretében – előadások tartására, idegenvezetésre;

- képes a megszerzett ismeretek gyakorlati alkalmazására.

c)      Attitűdök:

- elkötelezett a vallási, a művészeti és kulturális értékek megismerésében/megismertetésében, továbbadásában;

- rendelkezik felekezetközi és elfogadó szemlélettel;

- rendelkezik elemző, értékelő, interdiszciplináris attitűddel;

- rendelkezik konstruktív problémamegoldó készséggel.

d)      Autonómia és felelősség:

- önállóan hoz döntéseket például desztinációk és vallásturisztikai programok megszervezésében, megvalósításában.

Kötelező irodalom (könyvek, jegyzetek, folyóiratok):

Andorka Rudolf: Bevezetés a szociológiába. Budapest, Osiris Kiadó, 2006.

Tomka Mikós: Vallásszociológia. (http://www.tavasz56.hu/szombat/vallasszociologia/tomka_1.htm)

Ajánlott irodalom (könyvek, jegyzetek, folyóiratok):

Bögre Zsuzsa – Kamarás István (szerk.): Vallásszociológia. Budapest, Luther Kiadó, 2013.

Davie, Grace: A vallás szociológiája. Budapest, Bencés Kiadó, 2010.

Durkheim, Émile: A vallási élet elemi formái. Budapest, L’Harmattan, 2004.

Földvári Mónika – Rosta Gergely: A modern vallásosság megközelítési lehetőségei. Szociológiai Szemle, 1998/1. sz. 127-137.

Kamarás István: Vallásszociológiai keresztmetszetek. Budapest, Akadémiai Kiadó, 2021.

Máté-Tóth András – Rosta Gergely: Vallási riport, 1991-2022. Magyarországi trendek nemzetközi összehasonlításban. In: Kolosi Tamás – Szelényi Iván – Tóth István György (szerk.): Társadalmi Riport 2022. Budapest, TÁRKI, 2022. 457-472.

Rosta Gergely: Vallásosság a mai Magyarországon. Vigilia, 2011/10. sz. 741-750. 

Tomka Miklós: Vallási helyzetkép. In: Rosta Gergely – Tomka Miklós (szerk.): Mit értékelnek a magyarok? Budapest, OCIPE – Faludi Ferenc Akadémia, 2010. 401-425.

Tomka Miklós: Egyház a társadalomban. Budapest, Loisir Könyvkiadó, 2009.

Tomka Miklós: Vallás és társadalom Magyarországon. Piliscsaba, Pázmány Péter Katolikus Egyetem, 2006.   

Tomka Miklós: A vallásszociológia új útjai. Replika, 1996/21-22. sz. 163-171.

Weber, Max: Vallásszociológia. A vallási közösségek típusai. Budapest, Helikon Kiadó, 2005.