Kreditérték: 2
Tagozat: Nappali
Óraszám: 2/0/0
Oktatás nyelve: magyar
Tárgyfelelős oktató: Pigler Mónika Míra OP
Követelmény típus: kollokvium
Szak: Hittanár-nevelőtanár-közismereti tanár
Képzés szintje: O
A tantárgy oktatásának célja:Betekintést nyújtani az újkori és kortárs filozófia témáiba reflektálva rájuk a Kinyilatkoztatás fényében. |
A tantárgy tartalma:1.hét (heti 2 óra):Újkori filozófia:Racionalizmus (17. sz.) Descartes, Spinoza, Leibniz, Pascal
|
Elérendő kompetenciák:a) tudásIsmeri a bölcselettörténet fontos irányzatainak és a kiemelkedő filozófusoknak a főbb gondolatait.Ismeri adott korszakok esetében a kulturális, tudományos, művészeti és kiemelten a vallási, teológiai kapcsolódásokat.b) képességekKépes a bölcselettörténet és a kapcsolódó eszmetörténet, politikatörténet, tudománytörténet, művészettörténet, vallástörténet – kiemelten a teológiatörténet – összefüggéseinek a feltárására.Képes az alapvető filozófiatörténeti szövegek elemző olvasására.c) attitűdRendelkezik a megfelelő nyitottsággal a különböző korok és kultúrák értékeinek elfogadására.Rendelkezik egyéni és közösségi szintű együttműködő és kapcsolatteremtő képességgel és kommunikációs készséggel.d) autonómia és felelősségÖnálló és felelős döntésre képes a különböző korok és kultúrák értékeinek a kiválasztása és mérlegelése során.Állásfoglalás képes a filozófia és a kultúra különböző területeinek összefüggésével kapcsolatban. |
Kötelező irodalom (könyvek, jegyzetek, folyóiratok):Nyíri Tamás, A filozófiai gondolkodás fejlődése, SzIT, Bp. 1991., 207-520. o. vagyTuray Alfréd, Filozófiatörténeti vázlatok, SzIT, 1996., Internet: https://mek.oszk.hu/08700/08784/html/filozofia.htm ,7-12. fejezet, vagyBolberitz Pál – Hosszú lajos, Bölcselettörténet, SzIT, 2004. Bp. 126-212. o. |
Ajánlott irodalom (könyvek, jegyzetek, folyóiratok):Kiselőadásra választható:1. Descartes, René: Értekezés a módszerről 1-4. rész http://mek.niif.hu/01300/01321/01321.htm |
2. Descartes, René: Elmélkedések a metafizikáról, szinopszis, 1-2 elmélkedéshttp://phil.elte.hu/logic/filtort/descartes_elmelkedesek_I-II.pdf |
3. Boros Gábor: Leibniz és a Monadológia http://filozofiaiszemle.net/wp-content/uploads/2016/10/Boros-G%C3%A1bor-Leibniz-%C3%A9s-a-Monadol%C3%B3gia.pdf |
4. Baruch Spinoza: Etika 1-17. oldal (Első rész: Istenről) https://teol.lutheran.hu/tanszek/rendszeres/oktatas/eloadasok/filtort/spinoza_etika.pdf |
5. JOHN LOCKE: ÉRTEKEZÉS AZ EMBERI ÉRTELEMRŐL 1-2. fejezet, 40-58. oldalhttps://teol.lutheran.hu/tanszek/rendszeres/oktatas/eloadasok/filtort/spinoza_etika.pdf |
6. Blaise Pascal: Gondolatok, 2-3 szakasz (15-61. old. 60-241. gondolat) http://www.ppek.hu/konyvek/Blaise_Pascal_Gondolatok_1.pdf |
7. Balogh László Levente: A Leviatán anatómiája http://real.mtak.hu/33915/1/1_pdfsam_101_pdfsam_szemle_2010.2_u.pdf |
8. Bartha Dávid: Berkeley kartezianizmusa és az önismeret két modellje http://filozofiaiszemle.net/wp-content/uploads/2015/01/Bartha-D%C3%A1vid-Berkeley-kartezianizmusa-%C3%A9s-az-%C3%B6nismeret-k%C3%A9t-modellje.pdf |
7. George Berkeley: Hylas and Philonous (ang.) (magyarul könyvtárban) 1. dialógus (1-27. o.)https://www.earlymoderntexts.com/assets/pdfs/berkeley1713.pdf |
8. David Hume: Értekezés az emberi természetről, Bevezető,https://adoc.tips/david-hume-ertekezes-az-emberi-termeszetrol.html |
11. Jean-Jacques Rousseau: Társadalmi szerződés, I. könyv, II. 1-3 fejezet (17-42. o.) http://mek.oszk.hu/08800/08879/08879.pdf |
12. Immanuel Kant: Tiszta ész kritikája, A tiszta ész antitetikája, 4 antinómia, Ictus, Bp. 1995., 350-381. o. |
13. Immanuel Kant: Az erkölcsök metafizikájának alapvetése, A gyakorlati ész kritikája, Gondolat, Bp., 1991., Első rész, Második könyv, I. (A gyakorlati ész antinómiája) – IX. (Bölcsen megszabott arány…) 234-272. o. |
14. Hegel: A szellem filozófiája, Enciklopédia III. Az abszolút szellem, Akadémiai Kiadó, Bp. 1981., 346-370. o. |
15. Schopenhauer: Az akarat szabadságáról, III. rész: Az akarat és más dolgok tudata http://mek.oszk.hu/08800/08879/08879.pdf |
16. Kierkegaard: Félelem és reszketés, Előszó, Előhang, Ábrahám dicsérete, 5-36. o.https://vdocuments.site/download/18148495-soren-kierkegaard-felelem-es-reszketes |
17. Czakó István: Sacrificium intellectus: Hit és ész viszonya Soren Kierkegaard gondolkodásában http://real.mtak.hu/26995/6/Kierkegaard.pdf |
9. Friedrich Nietzsche: Ím-ígyen szóla Zarathustra, Első rész (Zarathustra elöljáró beszéde, Zarathustra beszédeiből 3 tetszőleges)https://mek.oszk.hu/01700/01740/01740.htm |
19. Friedrich Nietzsche: A tragédia születése 1-30. o.https://mandadb.hu/common/file-servlet/document/641728/default/doc_url/A_tragdia_szletse.pdf |
20. Wittgeinstein: tractatus logico-philosophicus 1-3.14, 6.362-7 https://docplayer.hu/16299879-Logikai-filozofiai-ertekezes.html |
21. Karl Jaspers: Bevezetés a filozófiába, Mérleg, Bp., 1989. 1-40. o. (1-3. fejezet) |
22. Martin Heidegger: Lét és idő, Osiris, Bp. 2019. Első fejezet 17-39. o. |
23. MAROSÁN Bence: A semmi ontológiája (Sartre-ról) http://buksz.c3.hu/1003/10szovegekes.pdf |
24. Albert Camus: A lázadó ember (hangoskönyvben is megvan:)https://www.youtube.com/watch?v=uCvxPeN6KIkhttps://www.epa.hu/02900/02970/00620/pdf/EPA02970_vigilia_1992_04_263-267.pdf |
25. Grigore Drondoe: Gabriel Marcel filozófiájának irracionalizmusa http://epa.oszk.hu/00400/00458/00497/pdf/EPA00458_Korunk_1979_03__169-173.pdf |
26. Takács Ádám. Szubjektív tárgyiság (Husserl) http://real.mtak.hu/33930/1/51_pdfsam_szemle_2010.2_u.pdf |
10. Maurice Merleau-Ponty: A nyelv fenomenológiájáról, 38-51. in: A filozófia dicsérete és más esszék, Európa Kiadó, 2003. https://btk.ppke.hu/uploads/articles/6114/file/Merleau-Ponty.pdf |
28. Emmanuel Levinas: Teljesség és végtelen, Jelenkor, Pécs, 1999., B. Elkülönülés és beszéd 36-62. o. https://issuu.com/borbelyandras/docs/levinas_teljesseg_es_vegtelen |
29. Jacques DErrida: Grammatológia, 1-25. old. Magyar Műhely/Életünk, Bp. 1991. https://doksi.hu/get.php?lid=16337 |
30. Jean-Luc Marion: Az erotikus fenomén, L’Harmattan, Bp. 2012., 9-45. o. |
31. Kiss Lajos András: A bűnbak, vallás, erkölcs és politika kapcsolata René Girard kultúrafilozófiájában, in: Korunk, (III. folyam), 2015. szept., 88-98. o. http://korunk.org/letoltlapok/KORUNK-2015-09.pdf |
32. Clifford Geertz: Az eszes vadember (Claude Lévi-Strauss-ról) in: Lettre 40., 2001. tavaszhttps://epa.oszk.hu/00000/00012/00024/geertz.html |
33. Henri Bergson: A nevetés, Gondolat, Bp., 1994, Bevezetés, 5-35. o. |
34. Ember, Zoltán: Teremtő fejlődés és személyes igazság Bergson filozófiájában. Szegedi bölcsészfüzetek, (10). pp. 88-95. (2000) http://acta.bibl.u-szeged.hu/45571/1/bolcseszfuzetek_1999_2000_088-095.pdf |
35. Jani Anna: Wilhelm Dilthey: történetiség, individualitás, hermeneutika http://real.mtak.hu/20536/1/Dilthey.tortenetiseg_individualitas_hermeneutika_u_174019.843551.pdf |
36. Szabó Ferenc: Teilhard önmagáról (Theillard de Chardin) 64-72. o. http://www.ppek.hu/konyvek/Szabo_Ferenc_Teilhard_onmagarol_1.pdf |
37. BOROS János: JEAN-FRANÇOIS LYOTARD, A KÜLÖNBÖZŐSÉG ELGONDOLÓJAhttp://www.c3.hu/scripta/jelenkor/1999/03/14boros.htm |
38. Hans Georg Gadamer: Igazság és módszer, Gondolat Bp., 1984., A nyelv fogalmának kialakulása az európai gondolkodás történetében 284-305. o. |
39. Visky S. Béla: Paul Ricoeur, avagy a megbocsátás mint himnusz a magasban http://proteo.hu/sites/default/files/documents/publications/2015/1441999782.pdf |
40. Martin Buber: Én és Te, részlethttps://btk.ppke.hu/storage/tinymce/uploads/old/uploads/articles/107725/file/Martin%20Buber%20%C3%89n%20%C3%A9s%20te.pdf (1-20) |
41. Patsch Ferenc SJ: KARL RAHNER A MAI ÉRTELMEZÉS-ELMÉLET HORIZONTJÁN: EGY „TRANSZCENDENTÁLIS HERMENEUTIKA” KÖRVONALAI A TEOLÓGIÁBAN?41. https://www.sapientia.hu/hu/system/files/Karl+Rahner+a+mai+%C3%A9rtelmez%C3%A9s-elm%C3%A9let+horizontj%C3%A1n.pdf |
42. Jacques Maritain: A teljes humanizmus és a modern idők válságahttps://www.academia.edu/32158568/Jacques_Maritain_A_teljes_humanizmus_%C3%A9s_a_modern_id%C5%91k_v%C3%A1ls%C3%A1ga |
Utoljára módosítva: 2025. 11. 14. 10:35
A Brenner János Hittudományi Főiskola a Nyugat-Dunántúl egyik legrégebbi egyházi felsőoktatási intézménye, fenntartója a Győri Egyházmegye. A régióban a hitéleti, hittudományi, egyházzenei képzések és továbbképzések szellemi központja.
Főiskolánk legfontosabb küldetésének tartja a papnövendékek és a hitoktatók képzését. Célunk nemzedékről nemzedékre átörökíteni, hogy az Isten titka felé nyitott emberi gondolkodás logikus, szép, értelmes és igaz.