Szakrális művészettörténet 1.

A tantárgy oktatásának célja:

A tantárgy célja, hogy kialakítsa a hallgatók művészeti-esztétikai kompetenciáját úgy, hogy meg- és felismerjék az egyes művészeti korok és kultúrák legjelentősebb művészeit, műtárgyait, alkotásait. A félév során az órán bemutatott képanyag segít egyrészt a hallgatók vizuális kultúrájának fejlesztésében és egyfajta jártásság megszerzésében, ezáltal egy műtárgyra tekintve majd azt korszakolni, jellemezni tudják.

A tantárgy tartalma:

1.      Az ókori Görögország művészete

2.       Római és ókeresztény művészet

3.       Egyetemes középkori művészet I. (Népvándorláskor és romanika I.)

4.       Egyetemes középkori művészet I. (Gótika)

5.       A honfoglalás és az Árpád-kori Magyarország művészete

6.       Magyarország későközépkori művészete (1301–1526)

Elérendő kompetenciák: 

a) Tudás: Ismeri a korszak legfontosabb, folyamatait, művészeti irányzatait.

b) Képességek: Képes a művészettörténet tér- és idődimenzióiban való eligazodásra. Képes önálló ismeretszerzésre, a szakirodalom és a források értelmezésére, elemzésére, interpretációjára továbbá a legújabb kutatási eredmények nyomon követésére és felhasználására. Képes az eltérő nézőpontból fakadó értelmezés és értékelés különbségeinek felismerésére. Képes az adott szempontból lényeges és lényegtelen jelenségek megkülönböztetésére, az oksági viszonyok, az okok és következmények rendszerében való eligazodásra, a döntési lehetőségek, az indítékok, az egyén, valamint a csoport történelemformáló szerepének felismerésére.

c) Attitűdök: Elismeri a katolikus egyház által létrehozott értékeket. Elkötelezett a vallási különbségek tiszteletben tartása iránt és a sajáttól eltérő kultúrák és vallások értékeinek elismerésében. Elkötelezett a vallások közötti kommunikáció, kölcsönös megismerés, megértés és elfogadás tekintetében. Törekszik történeti tudásának folyamatos fejlesztésére.

d) Autonómia és felelősség: Nyitott az művészettörténet aktuális eredményeinek és módszertani újításainak adaptálására. Elkötelezett a szakmai fejlődésben, az önreflexió mellett folyamatos önművelésre is törekszik.

Kötelező irodalom (könyvek, jegyzetek, folyóiratok):

Tolnay: Károly: Teremtő géniuszok. Van Eycktől Cézanne-ig. Budapest, 1987.

Ajánlott irodalom (könyvek, jegyzetek, folyóiratok):

Castiglione László: Görög művészet. Budapest, 1968.

Castiglione László: Római művészet. Budapest, 1971.

Vanyó László: Az ókeresztény művészet szimbólumai. Budapest, 1988.

Marosi Ernő: A középkor művészete. I–II. Budapest, 1997–1998.

Galavics Géza–Marosi Ernő–Mikó Árpád–Wehli Tünde: Magyar művészet a kezdetektől 1800-ig. Budapest, 2001. (1–211.)