Magyar egyháztörténet 2.

A tantárgy oktatásának célja:

A kurzus célja, hogy összefoglalja koraújkori és a modern Magyarország egyháztörténetét a a trienti katolicizmus térhódításától napjainkig. A kurzus nemcsak az egyházpolitika, valamint Magyarország és az Apostoli Szentszék kapcsolatrendszerét kívánja taglalni, hanem az egyházi társadalom sajátosságaival és a kor mindennapi vallásosságával is foglalkozik. A félév során a hallgatók elsajátíthatják a témával kapcsolatos fogalmakat, kifejezéseket.

A tantárgy tartalma:

1. A trienti katolicizmus térhódítása, a barokk kori katolikus művelődés

2. Katolikus missziók a Hódoltságban és Erdélyben, felekezeti viszonyok a Rákóczi-szabadságharcig

3. A magyar katolicizmus a 18. században

4. Jozefinizmus, reformkor és szabadságharc

5. A magyar katolikus egyház a dualizmus idején

6. A modern magyar katolicizmus kezdetei

7. A Horthy-korszak: egyház, közélet és katolikus reneszánsz

8. Egyház a kommunizmus évtizedeiben

Elérendő kompetenciák:

a) Tudás: Rendelkezik az egyháztörténelem tanításának a kerettantervben meghatározott ismeretanyagához szükséges korszerű ismeretekkel. Ismeri a korszak legfontosabb eseményeit, folyamatait, személyiségeit, forrásait.

b) Képességek: Képes az egyháztörténelem tér- és idődimenzióiban való eligazodásra, a történelmi fogalmak térbeli és időbeli változásainak értelmezésére. Képes az egyháztörténelem diszciplína területén folytatott önálló ismeretszerzésre, a történeti szakirodalom és a történeti források értelmezésére, elemzésére, interpretációjára továbbá a legújabb kutatási eredmények nyomon követésére és felhasználására. Képes az eltérő nézőpontból fakadó értelmezés és értékelés különbségeinek felismerésére. Képes az adott szempontból lényeges és lényegtelen jelenségek megkülönböztetésére, az oksági viszonyok, az okok és következmények rendszerében való eligazodásra, a döntési lehetőségek, az indítékok, az egyén, valamint a csoport történelemformáló szerepének felismerésére. Képes egyháztörténelmi források önálló elemzésére, értelmezésére, feldolgozására, interpretációjára, a történelem tér- és idődimenzióiban való eligazodásra, történelmi fogalmak szakszerű használatára, a történelmi fogalmak térbeli és időbeli változásainak értelmezésére. Képes tudásának menedzselésére, a folyamatos megújulásra.

c) Attitűdök: Elismeri a katolikus egyház által létrehozott értékeket. Elkötelezett a vallási különbségek tiszteletben tartása iránt és a sajáttól eltérő kultúrák és vallások értékeinek elismerésében. Elkötelezett a vallások közötti kommunikáció, kölcsönös megismerés, megértés és elfogadás tekintetében. Törekszik történeti tudásának folyamatos fejlesztésére.

d) Autonómia és felelősség: Nyitott az egyháztörténet aktuális eredményeinek és módszertani újításainak adaptálására. Elkötelezett a szakmai fejlődésben, az önreflexió mellett folyamatos önművelésre is törekszik. A hallgató tisztában van a jövő generáció tanításában és nevelésében játszott szerepével.

Kötelező irodalom (könyvek, jegyzetek, folyóiratok)

Tusor Péter (szerk.): Katolikus konfesszionalizáció a kora újkori Magyarországon. Egyetemi jegyzet. (Publicationes Instituti Historici in Universitate Catholica de Petro Pázmány nuncupatae fundati Subsidia 1) PPKE BTK 2008. 1–48.

Tusor Péter (szerk.): Katolikus egyház a 18-19. századi Magyarországon. Egyetemi jegyzet. (Publicationes Instituti Historici in Universitate Catholica de Petro Pázmány nuncupatae fundati Subsidia 2) PPKE BTK 2008.

Tusor Péter – Gárdonyi Máté (szerk.): Modernkori katolicizmus Magyarországon. Egyetemi jegyzet. (Publicationes Instituti Historici in Universitate Catholica de Petro Pázmány nuncupatae fundati Subsidia 3) PPKE BTK 2009.

Ajánlott irodalom (könyvek, jegyzetek, folyóiratok)

Magyar Kódex 3–6. Főszerk. Szentpéteri József. Budapest, 2000–2001. (egyháztörténeti fejezetek)

Magyarország és a Szentszék kapcsolatának 1000 éve. Szerk. Zombori István. Budapest, 1996.

Szántó Konrád: A kommunizmusnak sem sikerült. A magyar katolikus egyház története 1945–1991. Miskolc, 1992.