Egyháztörténelem 4.

A tantárgy oktatásának célja:

A kurzus célja, hogy összefoglalja az új- és legújabbkori egyház történetét a trienti reformtól Szent II. János Pál pápáig. A kurzus nemcsak az egyházpolitika, hanem az egyházi társadalom sajátosságaival és a kornak az egyházat is befolyásoló ideológiai áramlataival is foglalkozik. A félév során a hallgatók elsajátíthatják a témával kapcsolatos fogalmakat, kifejezéseket.

A tantárgy tartalma:

1. A katolikus egyház trienti reformja

2. Az újkori szerzetesség

3. Ellenreformáció és világmisszió

4. A francia abszolutizmus és a felvilágosodás ideológiája

5. Az egyház a felvilágosodás és a francia forradalom korában

6. Az egyház a 19. században: restauráció és liberalizmus

7. A 20. századi egyház I.

8. A 20. századi egyház II.

Elérendő kompetenciák: 

a) Tudás: Rendelkezik az egyháztörténelem tanításának a kerettantervben meghatározott ismeretanyagához szükséges korszerű ismeretekkel. Ismeri a korszak legfontosabb eseményeit, folyamatait, személyiségeit, forrásait.

b) Képességek: Képes az egyháztörténelem tér- és idődimenzióiban való eligazodásra, a történelmi fogalmak térbeli és időbeli változásainak értelmezésére. Képes az egyháztörténelem diszciplína területén folytatott önálló ismeretszerzésre, a történeti szakirodalom és a történeti források értelmezésére, elemzésére, interpretációjára továbbá a legújabb kutatási eredmények nyomon követésére és felhasználására. Képes az eltérő nézőpontból fakadó értelmezés és értékelés különbségeinek felismerésére. Képes az adott szempontból lényeges és lényegtelen jelenségek megkülönböztetésére, az oksági viszonyok, az okok és következmények rendszerében való eligazodásra, a döntési lehetőségek, az indítékok, az egyén, valamint a csoport történelemformáló szerepének felismerésére. Képes egyháztörténelmi források önálló elemzésére, értelmezésére, feldolgozására, interpretációjára, a történelem tér- és idődimenzióiban való eligazodásra, történelmi fogalmak szakszerű használatára, a történelmi fogalmak térbeli és időbeli változásainak értelmezésére. Képes tudásának menedzselésére, a folyamatos megújulásra.

c) Attitűdök: Elismeri a katolikus egyház által létrehozott értékeket. Elkötelezett a vallási különbségek tiszteletben tartása iránt és a sajáttól eltérő kultúrák és vallások értékeinek elismerésében. Elkötelezett a vallások közötti kommunikáció, kölcsönös megismerés, megértés és elfogadás tekintetében. Törekszik történeti tudásának folyamatos fejlesztésére.

d) Autonómia és felelősség: Nyitott az egyháztörténet aktuális eredményeinek és módszertani újításainak adaptálására. Elkötelezett a szakmai fejlődésben, az önreflexió mellett folyamatos önművelésre is törekszik. A hallgató tisztában van a jövő generáció tanításában és nevelésében játszott szerepével.

Kötelező irodalom (könyvek, jegyzetek, folyóiratok):

Gárdonyi Máté: Bevezetés a Katolikus Egyház történetébe, Budapest 2006.

Ajánlott irodalom (könyvek, jegyzetek, folyóiratok):

Gárdonyi Máté: A papi élet reformja a Trienti Zsinat korában, Budapest 2001.

Tusor Péter: A barokk pápaság 1600–1700, Budapest 2004.

William V. Bangert: A jezsuiták története, Budapest 2001.

Bozsóky Pál Gergő: Az állam és az egyház kapcsolatai Franciaországban, Újvidék 1992.

Muzslay István: Az Egyház szociális tanítása, Budapest 1997.

Andrea Riccardi: Keresztények a vértanúság századában, Budapest 2002.

Adriányi Gábor: A katolikus egyház története a 20. században Kelet-, Közép-Kelet- és Dél-Európában, Budapest 2005.

Kránitz Mihály (szerk.): A II. Vatikáni Zsinat dokumentumai negyven év távlatából 1962–2002. A zsinati dokumentumok áttekintése és megvalósulása, Budapest 2002.