Egyházjog 4.

A tantárgy oktatásának célja:

Az Egyházi Törvénykönyv általános elve, hogy a liturgiával kapcsolatos kérdéseket önálló jogforrásként a liturgikus könyvek előírásai és a zsinati törvényhozást követő végrehajtási utasítások tartalmazzák, azonban a törvénykönyv kodifikációja során általános jelleggel megfogalmazódott a szentségi üdvrend ünneplésére vonatkozó joganyag, amely megszentelői feladat során alkalmazandó, személyekre, érvényességre, megengedettségre és a felvétel jogszerűségére utaló szabályokat tartalmaz. A félév során a megszentelői feladat személyi és normatív vizsgálata történik. 

A tantárgy tartalma:

A megszentelői feladat teljesítése a krisztushívők életállapota szerint

A szentségekre vonatkozó részletes szabályozás

A keresztség szentségének kiszolgáltatása, területi és személyi elv

A keresztség kiszolgáltatója, a keresztelendők és a keresztszülők

A keresztség kiszolgáltatásának bejegyzése és a keresztség bizonyítása

A bérmálás szentségének kiszolgáltatása, a kiszolgáltatók és a felvevők

A legszentebb Eukarisztia kiszolgáltatása, kiszolgáltatója és a belőle való részesedés

Az eukarisztikus ünneplés rítusai és szertartásai

Az Eukarisztia őrzése és tisztelete

A miseadomány szabályozása

A bűnbánat szentségének kiszolgáltatása, a kiszolgáltató és a felvevő

A búcsúk kiterjedése és szabályozása, személyi és területi hatáskörök

A betegek kenetének kiszolgáltatása, kiszolgáltatója és felvevője

Az egyházi rend szentségének felvevője, kiszolgáltatója, a szentelendők tulajdonságai

A felszentelést kizáró akadályok és szabálytalanságok

A felszenteléshez szükséges okmányok, igazolások

A felszentelés bejegyzése, bizonyítása

A házasság szentségének formája, a beleegyezés, a kötelék jogi következményei

Az egyéb istentiszteleti cselekmények, szent helyek és szent idők

Az Egyház hierarchikus szervezete. Római pápa. 

Egyetemes zsinat-püspökök testülete. Püspöki szinódus. 

Részegyházak-egyházmegyék, missziósterületen kialakult egyházi szervezetek, területi prelaturák- apátságok. 

Püspökről általában. Megyéspüspökök, Koadjutorok és segédpüspökök. 

Egyháztartományok, érsekek. Püspöki Konferencia. 

Egyházmegyei zsinat. Zsinat lefolyása- kihirdetése. 

Papi szenátus, Papi tanácsosok testülete. Káptalanok. 

Elérendő kompetenciák:

Az Egyházi Törvénykönyv szövegszerkezetének habituális áttekintési képessége, a kánonjogi intézményrendszer kormányzati és közigazgatási szempontú megközelítési képessége, a plébániai hivatali ügyintézés adminisztrációs feladataiban való részvétel elsajátításához szükséges elméleti ismeretek megszerzése.

Kötelező irodalom (könyvek, jegyzetek, folyóiratok)

ERDŐ, P.,Egyházjog, Budapest 1996. 

BÁNK, J., Kánoni jog I-II, Budapest 1963. 

Codex iuris canonici, Typis polygottis Vaticanis, Cittá del Vaticano 1974, promulgálva 1917 május 27-én 

Codex iuris canonici. Auctoritate Ioannis Pauli PP. II promulgatus, Cittá del Vaticano 1983, promulgálva 1983 január 25-én; magyar fordítása jegyzetekkel: Az Egyházi Törvénykönyv (P. ERDŐ gondozásában), Budapest 1986. 

II. JÁNOS PÁL PÁPA, cost. ap. Sacrae  disciplina leges, 1983. január 25., in AAS 75 (1983/2) 7-14.

Ajánlott irodalom (könyvek, jegyzetek, folyóiratok)

ERDŐ, P.,Egyházjog, Budapest 1996. 

BÁNK, J., Kánoni jog I-II, Budapest 1963. 

Codex iuris canonici, Typis polygottis Vaticanis, Cittá del Vaticano 1974, promulgálva 1917 május 27-én 

Codex iuris canonici. Auctoritate Ioannis Pauli PP. II promulgatus, Cittá del Vaticano 1983, promulgálva 1983 január 25-én; magyar fordítása jegyzetekkel: Az Egyházi Törvénykönyv (P. ERDŐ gondozásában), Budapest 1986. 

II. JÁNOS PÁL PÁPA, cost. ap. Sacrae  disciplina leges, 1983. január 25., in AAS 75 (1983/2) 7-14.