Szakrális létesítmények üzemeltetése

A tantárgy oktatásának célja:
A tantárgy célja, hogy a hallgatókat megismertesse a vallási turizmus magyarországi vonzerőivel és azok csoportosítási lehetőségeivel. Napjaink felgyorsult világában és turizmusában különleges helyet foglalnak el az egyházi látogatóközpontok. Ezek egyrészt szakrális-spirituális desztinációk, az elcsendesedés helyszínei, amelyeknek fő célcsoportjai a zarándokok. Másrészt turisztikai központok, amelyeknek több típusú célcsoport igényeit is ki kell tudniuk elégíteni. A félév során a magyar egyházi látogatóközpontokat vizsgáljuk meg kínálati oldalról.

A tantárgy tartalma:
1. A vallási turizmus fogalma, helye és szerepe a turizmus rendszerében
2. A vallási turizmus magyarországi vonzerői és azok csoportosítása
3. A vallási turizmus magyarországi desztinációi, vallásturisztikai központjai és azok csoportosítása működésük alapján
4. Az egyházi látogatóközpontok kialakításának feltételei, látogatómenedzsment
5. Projektmunka – Egyházi látogatóközpontok bemutatása

Elérendő kompetenciák: 
a) Tudás
A kurzust teljesítő megismeri: 
• a magyar (vallási) turizmus közigazgatási és piaci összetevőit;
• a társadalom-, gazdaság- és turizmusföldrajz, valamint a vallási turizmus alapjait;
• a magyar kulturális és vallási értékkincseket, 
• a nemzeti – vallástörténeti szempontból releváns – építészeti értékeket, nem utolsósorban a 
vallásturisztikai desztinációkat, 
• a zarándokturizmus hazai és kárpát-medencei hagyományait.

b) Képességek
A szakon végzett képes: 
• vallásturisztikai desztinációk megrendelői igények szerinti kiválasztására (ajánlására), 
zarándokturizmus megszervezésére;
• vallásturisztikai desztinációkat érintő kérések, elképzelések, igények, esetleges problémák 
vizsgálatára, a megoldás kidolgozására;
• a felekezeti sajátosságok és a jellegzetes felekezeti kulturális, vallási, művészettörténeti karakter 
helyes értelmezésére, a felekezetközi szempontok hatékony menedzselésére;
• a vallási értékek, szakrális helyszínek vonzóvá tételére;
• a megszerzett ismeretek gyakorlati alkalmazására.

c) Attitűdök
A kurzust teljesítő:
• elkötelezett a vallási, a művészeti és kulturális értékek megismerésében/ megismertetésében, 
továbbadásában; 
• elkötelezett a megismert értékek, értékkincsek élményszintjének modern eszközökkel, 
élménypedagógiai módszerekkel való javításában, fokozásában;

d) Autonómia és felelősség
A kurzust teljesítő:
• önállóan megszervezi a hazai és kárpát-medencei zarándokturizmust;
• önállóan ellátja a gyakorlati szervezőmunkát a vallási turizmus valamennyi területén;
• önállóan hoz döntéseket például desztinációk és vallásturisztikai programok megszervezésében, 
megvalósításában

Kötelező irodalom (könyvek, jegyzetek, folyóiratok):
Kundi, V. (szerk) (2024): A vallási turizmus elmélete és gyakorlata Magyarországon, Győri Egyházmegye Püspöki Vagyonkezelő, letöltehető:
https://bjhf.hu/foiskola/tudomanyos-munkak/kiadvanyok/46-a-vallasi-turizmus-elmelete-es-gyakorlatamagyarorszagon
Ajánlott irodalom (könyvek, jegyzetek, folyóiratok):
Puczkó L.- Rátz T. (2017): Az attrakciótól az élményig. A látogatómenedzsment módszerei. Akadémiai Kiadó, Budapest
Gadácsi P. (2022): A modern zarándoklat. In. Jászberényi M. – Boros K. – Miskolczi M.(szerk.): Vonzerőfejlesztés a kulturális és aktív turizmusban. Akadémiai Kiadó, Budapest
Mártonné M.K. – Simonyi N. (2018): A magyarországi zarándokutak turisztikai kapcsolódásai és üzemeltetési modelljei. Turizmus Bulletin, 18(2), 47-50.