Pedagógiai pszichológia

A tantárgy oktatásának célja:

a fejlődés és fejlesztés összefüggéseinek feltárása érdekében a pedagógiai tényezők és a szocializációs hatások pszichológiai szempontú elemzése,

a pedagógiai gyakorlatban alkalmazható pszichológiai ismeretek és szemlélet kialakítása,

a nevelési intézmények szociálpszichológiai sajátosságainak bemutatása,

az átlagtól eltérő személyiségfejlődés jellemzőinek áttekintése.

A tantárgy tartalma:

Konzultációnként két téma kerül feldolgozásra.

Az iskolakezdés eredményességének hatása a személyiségalakulásra. A kezdőszakasz funkciói. Az iskolai motiváció.

A konfliktus és a konfliktuspedagógia fogalma. Az iskolai konfliktusok forrásai, értelmezési kerete, funkciói. A Becker-féle konfliktusfeldolgozási modell, a konstruktív konfliktusmegoldás menete, a kommunikációs stratégia.

Az iskolai fegyelem pszichológiai kérdései. Problémás tanulók, okok és megoldási javaslatok. Kedvezőtlen iskolai hatások. Iskolai erőszak, iskolai zaklatás.

Értékelés és személyiségfejlesztés. Az értékelés személyiségfejlesztő funkciói. „Fekete pedagógiai” hatásrendszer.

A tehetség összetevői, a kibontakozását meghatározó tényezők. Tehetséggondozás az iskolában és az iskolán kívül.

Az alulteljesítés fogalma, okai. Az alulteljesítés ördögi köre.

Digitális kultúra, digitális kultúraváltás. A digitális bennszülöttek sajátosságai. Tanulás a digitális kultúrában.

Az iskolai nevelés mentálhigiénés kérdései. A pedagógus személye, hatékonysága. A tanulói személyiség megismerése.

Elérendő kompetenciák:

a) Tudás

Ismerje fel a személyiségbeli és társas – családi, iskolai és kortárs – hatások jelentőségét a gyerekek és serdülőkorúak személyiségfejlődésében, viselkedésük, képességeik alakulásában, illetve a magatartási zavarok keletkezésében.

Sajátítson el szempontokat és módszereket a tanulók megismerésére.

Fejlődjön a csoportok irányításának képességében és a pozitív csoportfolyamatokat segítő eszközök választásában.

b) Képességek

Képes belátni az egyéni sajátosságok megismerésének jelentőségét a pedagógiai munkában.

Képes legyen az életkori és fejlődési jellemzők tudatos megfigyelésére, az egyéni sajátosságok felismerésére, a környezeti tényezők fejlődésben szerepet játszó hatásának megértésére és reális értelmezésére.

Képes legyen az egyéni igények és fejlődési feltételek figyelembevételére, támaszkodni tudjon az ezekben fellelhető értékekre. Legyen képes a csoport fejlődését segítő módszerek alkalmazására.

c) Attitűdök

Törekedjen a tanulói személyiség és a családok nevelési szokásainak tiszteletben tartására.

Ismerje el, tisztelje és nevelési céljai érdekében tudatosan törekedjen hasznosítani az egyéni eltéréseket.

Váljon érzékennyé a szocializációs eltérésekre, az ennek nehézségeiből fakadó hátrányokra.

Legyen nyitott a tanulók társas készségének fejlesztésére.

d) Autonómia és felelősség

Együttműködés és felelősségvállalás jellemzi szakmájával, szakterületével, illetve azok képviselőivel kapcsolatban

Kötelező irodalom (könyvek, jegyzetek, folyóiratok):

N. Kollár Katalin, Szabó Éva (szerk. 2017): Pedagógusok pszichológiai kézikönyve. Osiris Kiadó, Budapest. vonatkozó fejezetei.

Loránd Ferenc (2001): A kezdőszakasz funkcióiról. In: Fehér Irén (szerk.): Pedagógia és pszichológia szöveggyűjtemény. Comenius Bt., Pécs. 101-114.

Kozéki Béla (2001): Az iskolai motiváció. In: Fehér I. (szerk.): Pedagógia és pszichológia szöveggyűjtemény. Comenius Bt., Pécs. 235-246.

Tóth László (1995): A tanulók motivációs sajátosságai és az iskolai teljesítmény. In: Balogh L., Bugán A., Kovács J., Tóth L. (szerk.): Fejezetek az alkalmazott lélektan köréből. A KLTE Pszichológiai Intézetének kiadványa, Debrecen. 153-165.

Benyák Anikó (2012): Konfliktuskezelés a gyakorlati munkában. Felsőoktatási tankönyv. In: Rostáné Riez Andrea (szerk.): A szociális képzés innovációjának narratívái. Nyugat-magyarországi Egyetem Kiadó, Sopron. 6-41. A konfliktus fogalma, szintjei, a társas konfliktusok tartalom, szerkezet, következmény, Gordon, relevancia szerinti felosztása. Konfliktusmegoldó stratégiák. A Becker-féle és a konstruktív konfliktusmegoldási modell összehasonlítása (csak összehasonlítás!).

Szivák Judit (2001): A tanuló, tanulócsoport zavaró viselkedésének kezelése. In: Fehér I. (szerk.): Pedagógia és pszichológia szöveggyűjtemény. Comenius Bt., Pécs. 95-100.

Veczkó József (2001): A kedvezőtlen iskolai hatások. In: Fehér I. (szerk.): Pedagógia és pszichológia szöveggyűjtemény. Comenius Bt., Pécs. 159-162.

Figula Erika (2004): Bántalmazók és bántalmazottak az iskolában. Új Pedagógiai Szemle 2004 / 7-8. 223-228.old.

Lappints Árpád (2001): A pedagógiai értékelés problémái. In: Fehér I. (szerk.): Pedagógia és pszichológia szöveggyűjtemény. Comenius Bt., Pécs. 269-294.

Hunyady Györgyné, M. Nádasi Mária, Serfőző Mónika (2006): „Fekete pedagógia” - értékelés az iskolában. Argumentum Kiadó, Budapest. 11-22.

Schaffhauser Franz (2011): Tehetséggondozás és tehetségfejlesztés. In: Bábosik I., Borosán L., Hunyady Gy.né, M. Nádasi M., Schaffhauser F. (szerk.): Pedagógia az iskolában. A szociális életképesség megalapozása. ELTE Eötvös Kiadó, Budapest. 107-140.

Tóth László (2000): Pszichológia a tanításban. Pedellus Tankönyvkiadó, Debrecen. 269-274.

Gyarmathy Éva (2013): Diszlexia a digitális korban. Műszaki Kiadó, Budapest. Az alulteljesítés ördögi köre...96-99. Az alulteljesítés ördögi körének megszüntetése..105-110.

Gyarmathy Éva (2013): Diszlexia a digitális korban. Műszaki Kiadó, Budapest. 20-26, 46-59.

Telkes József (2001): Pedagógusok mentálhigiénéje. In: Fehér I. (szerk.): Pedagógia és pszichológia szöveggyűjtemény. Comenius Bt., Pécs. 389-400.

Falus Iván (2001): A pedagógus. In: Fehér I. (szerk.): Pedagógia és pszichológia szöveggyűjtemény. Comenius Bt., Pécs. 429-434.

Tóth László (2000): Pszichológia a tanításban. Pedellus Tankönyvkiadó, Debrecen. 206-223.

Tóth László (2006): A tanulói személyiség megismerése. In: Balogh L.: Pedagógiai pszichológia az iskolai gyakorlatban. Urbis Könyvkiadó, Budapest. 309-340.

Tóth László, Király Zoltán (2006): Új módszer a kreativitás megállapítására: a Tóth-féle Kreativitás Becslő Skála (TKBS). Magyar Pedagógia, 4. 287-311. letölthető

Kósáné Ormai Vera (1998): A mi iskolánk. Országos Közoktatási Intézet, Budapest.

Taskó Tünde Anna (2015): Tanulási készségek és az alulteljesítés mérése – a KATT kérdőív. Iskolapszichológia füzetek 36. sz. ELTE Eötvös Kiadó, Budapest. 73-122. kérésre elektronikusan elküldésre kerül.

Ajánlott irodalom (könyvek, jegyzetek, folyóiratok):

Aronson, E. (2009): Columbine után - Az iskolai erőszak szociálpszichológiája. AB OVO Kiadó, Budapest.

Balogh L. (2006): Pedagógiai pszichológia az iskolai gyakorlatban. Urbis Könyvkiadó, Budapest.

Bagdy E., Kövi Zs., Mirnics Zs. (2014): Fény és árnyék. A tehetségerők felszabadítása. Magyar Tehetségsegítő Szervezetek Szövetsége, Budapest.

Benyák A. (2007): A hiperaktivitás háttértényezőinek vizsgálata alsó tagozatos tanulóknál. Doktori (Ph.D.) értekezés tézisei. DE Pszichológiai Intézet, Debrecen.

Benyák A. (2006): Alsó tagozatos hiperaktív gyermekek szociális pozíciója az osztályban. Alkalmazott pszichológia, 4. 5-21.

Buda B. (1986): A személyiségfejlődés és nevelés szociálpszichológiája. Tankönyvkiadó, Budapest.

Horváth Gy. (1998): Pedagógiai pszichológia. Veszprémi Egyetemi Kiadó, Veszprém.

Hunyady Gy.né, M. Nádasi M. (2000): Pedagógiai tervezés. Comenius Bt., Pécs.

Kósáné Ormai V., Völgyi P.né (2001): A társas kapcsolatok és a szerephierarchia alakulása egy általános iskolai osztályban. In: Szekszárdi J. (szerk.): Nevelési kézikönyv nem csak osztályfőnököknek. OKI Kiadó és Dinasztia Tankönyvkiadó, Budapest. 195-210.

Kósáné Ormai V. (1999): Pszichológus az iskolában. Okker Kiadói Kft., Budapest.

Kissné Viszket M., Horgász Cs. (2012): Békés Iskolák projekt. Az iskolai agresszió megfékezése és megelőzése. In: Kis E. Cs., Sz. Makó H. (szerk.): Mentálhigiéné és segítő hivatás. Fejezetek az elmélet és a gyakorlat területeiről. Pro Pannonia Kiadó, Pécs. 262-279.

Mészáros A. (1997. szerk.): Az iskola szociálpszichológiai jelenségvilága. ELTE Eötvös Kiadó, Budapest.

Tóth-Mózer Sz., Lévai D. (2011): Az online közösségi oldalon lévő tanár-diák kapcsolat kezdeményezése és fogadása a metaforák tükrében. Oktatás-Informatika, 1-2. 31-42.