Tehetséggondozás, kreativitásfejlesztés

A tantárgy oktatásának célja:

A tantárgy keretében a gyakorló hittanárok mélyítsék el tudásukat a tehetségondozás és a kreativitás-fejlesztés területén belül.
Sajátélményű tanuláson keresztül képesek legyenek a tehetséges diákok segítésére és feladatok összeállítására, ami a fejlesztésüket szolgálja.
Legyen lehetőségük a képzésre tartalmi elemeire reflektálni és saját magukra vonatkozóan önreflexiót gyakorolni.
Legyenek tisztában a kompetencia- és személyiségfejlesztés eszköztárával, aminek segítségével képesek adaptálni vagy önállóan kidolgozni/előállítani gyermeki személyiség főbb életkori sajátosságait figyelembe vevő produktumokat.

A tantárgy tartalma:

Tematika jelenléti képzésben (Első és harmadik szakasz)

• tehetség fogalma, jellemzői

• többszörös intelligencia elmélet (Howard Gardner) megismerése;

• játékosítás, mint a motiválás egyik eszköze;

• kreativitás fogalma, jellemzői;

• kreativitás fejlesztés digitális és hagyományos eszközök segítségével;

• digitális történetmesélés, mint komplex fejlesztési lehetőség.

Otthoni munka (Második és negyedik szakasz)

• A jelenléti alkalom tartalmi elemeinek áttekintése a jegyzetek és ajánlott irodalom feldolgozásával

• A gyakorlati feladat kidolgozása, közben konzultáció az oktatóval digitális/ személyes csatornákon

Elérendő kompetenciák: 

a) Tudás

A képzés résztvevői megismerik a tehetség fogalmát és több tehetség elméleti koncepciót, kiemelten a Gardner féle többszörös intelligenciaelméletét, a játékosítás elméleti alapjait és gyakorlati alkalmazási területeit, a kreativitás területeit valamint fejlesztési lehetőségeit, eszközeit.

b) Képességek

A hallgató legyen képes arra, hogy felismerje a tehetség különböző formáit a diákjai közt és több eszköz legyen a fejlesztésükre, motiválásukra. 

c) Attitűdök

Pozitív attitűd kialakítása a különleges igényű diákok segítésében. Együttműködő attitűd kialakítása a tehetséges diákok és a más, a csoporthoz tartozó tanulók közt. A diákok önismeretét, nyitottságát, alkalmazkodó képességét fejlesztve mások értő meghallgatását fejlessze.

d) Autonómia és felelősség

A nyitott kommunikáció és az önbecsülés fejlesztése elősegíti az alkotóképesség, fantázia alkalmazását. A személyiség fejlődés során kialakuljon a belső motiváció, elköteleződés az önérvényesítésért és a felelőségvállalás a csoportért.

Ajánlott irodalom:

Dr. Bagdy Emőke (2014): A tehetség kibontakozása. Helikon Kiadó, Budapest

Fromann Richárd és Damsa Andrei (2016): A gamifikáció (játékosítás) motivációs eszköztára az oktatásban. Új Pedagógiai Szemle. 3-4. sz. (https://folyoiratok.oh.gov.hu/uj-pedagogiai-szemle/a-gamifikacio-jatekositas-motivacios-eszkoztara-az-oktatasban ) ( Letöltve: 2020.08.17.)

Gyarmathy Éva (2012): A tehetség – fogalma, összetevői, felismerése. ELTE Eötvös Kiadó, Budapest

Kaszás György (2017): Kreativitássuli. Animus Kiadó, Budapest

Lanszki Anita (2017, szerk.): Digitális történetmesélés a nevelési-oktatási folyamatban. Líceum Kiadó, Eger

Nicholson-Nelson, Christen (2007): A többszörös intelligencia. Szabad Iskolákért Alapítvány, Budapest

Pék Győző (2010): Tehetség és mentálhigiéné. In: Inántsy-Papp Judit, Orosz Róbert, Pék Győző és Nagy Tamás: Tehetség és személyiségfejlesztés. Magyar Tehetségsegítő Szervezetek Szövetsége, Budapest. 93-114.