Egyháztörténelem 3.

A tantárgy oktatásának célja:

A hallgató sajátítsa el az egyháztörténelem alapjait, ismerje meg a tárgy fogalmát, módszereit, kialakulásának történetét, legfontosabb forrásait; ismerje meg a kereszténység történetét a reneszánsztól az 1820-as évekig. A témakörök középpontjában az egyetemes egyháztörténet jelentős eseményei és személyiségei állnak, kiegészítve korszakonként a keresztény lelkiség és az egyházművészet jellegzetességeivel.

A tantárgy tartalma:

 1. RENESZÁNSZ ÉS HUMANIZMUS

 2. A XVI. SZÁZADI EGYHÁZREFORM PROBLEMATIKÁJA

 3. LUTHER ÉS A REFORMÁCIÓ MEGINDULÁSA

 4. EGYHÁZREFORM HELYETT EGYHÁZSZAKADÁS

 5. KÍSÉRLETEK AZ EGYHÁZ EGYSÉGÉNEK HELYREÁLLÍTÁSÁRA. A SVÁJCI REFORMÁCIÓ

 6. AZ ANGLIKÁN REFORMÁCIÓ

 7. A KATOLIKUS REFORM ÚTKERESÉSE A TRIDENTI ZSINAT ELŐTT

 8. A TRIDENTI ZSINAT

 9. A KATOLIKUS EGYHÁZ „TRIDENTI TÍPUSÚ” REFORMJA

 10. AZ ELLENREFORMÁCIÓ. A BAROKK PÁPASÁG

 11. A VILÁGMISSZIÓ KIBONTAKOZÁSA

 12. A FRANCIA EGYHÁZ AZ ABSZOLUTIZMUS KORÁBAN

 13. A FRANCIA FORRADALOM HATÁSA AZ EGYHÁZRA

Elérendő kompetenciák: 

Tudás: Rendelkezik az egyháztörténelem tantárgy tanításának ismeretanyagához szükséges korszerű ismeretekkel. Ismeri a katolikus egyháztörténet szakterületileg legfontosabb kulturális objektumait, szövegeit, kontextusait a kereszténység kialakulásától a 7. századig. 

Képességek: Képes az egyháztörténelem tér- és idődimenzióiban való eligazodásra, a történelmi fogalmak térbeli és időbeli változásainak értelmezésére. Képes a diszciplína területén (és azon belül az adott részterületen) folytatott önálló ismeretszerzésre, a történeti szakirodalom és a történeti források értelmezésére, elemzésére, interpretációjára továbbá a legújabb kutatási eredmények nyomon követésére és felhasználására. Képes az adott szempontból lényeges és lényegtelen jelenségek megkülönböztetésére, az oksági viszonyok, az okok és következmények rendszerében való eligazodásra, a döntési lehetőségek, az indítékok, az egyén, valamint az egyház történelemformáló szerepének felismerésére. 

Attitűdök: Elismeri a keresztény vallás és kultúrkör kulturális és társadalmi értékeit. Elkötelezett a kulturális és vallási különbségek tiszteletben tartása iránt és a sajáttól eltérő kultúrák és vallások értékeinek elismerésében. Elkötelezett a vallások közötti kommunikáció, kölcsönös megismerés, megértés és elfogadás tekintetében. Törekszik történeti tudásának folyamatos fejlesztésére. 

Autonómia és felelősség: Nyitott a történettudomány aktuális eredményeinek és módszertani újításainak adaptálására. Elkötelezett a szakmai fejlődésben, az önreflexió mellett folyamatos önművelésre is törekszik. A hallgató tisztában van a pedagógusoknak a jövő generáció tanításában és nevelésében játszott szerepével.

Kötelező irodalom (könyvek, jegyzetek, folyóiratok):

Adriányi Gábor: Az egyháztörténet kézikönyve, München, 1975.

Gárdonyi Máté: Bevezetés a Katolikus Egyház történetébe. Budapest, 2006. vagy bármely más kiadás

Ajánlott irodalom (könyvek, jegyzetek, folyóiratok):

Franzen, August: Kis egyháztörténet. Szeged, 1998.

Szántó Konrád: A Katolikus Egyház története I-III. Budapest, 1985-1987. 

Török József: Egyetemes egyháztörténelem I-II. Budapest, 1999.

Tusor Péter: A barokk pápaság. Budapest, 2004. http://institutumfraknoi.hu/sites/default/files/a_barokk_papasag_0.pdf