Egyházjog 3.

GTE4103

Kreditérték: 4

Tagozat: Nappali

Óraszám: 3/0/0

Oktatás nyelve: magyar

Tárgyfelelős oktató: Dr. Maróti Gábor

Követelmény típus: vizsga

Szak: Katolikus teológus

Képzés szintje: O


A tantárgy oktatásának célja:

Az egyházjog tantárgy a katolikus kánonjoggal, az Egyházi Törvénykönyv és más jogszabály értékű normák rendszerével, hatályossági kérdéseivel, forrástörténetével, intézményes és személyi igazgatási jogrendjével foglalkozó tudomány. A törvénykönyvek kodifikációja során az egyház folyamatosan számon tartja a természetjogi és egyházjogi normaérvényesítési lehetőségeket, melyeket szükség szerint, a társadalmi és lelkipásztori tényezők figyelembe vételével az aktuális lehetőségekhez és igényekhez igazítva ad elő.

 

A tantárgy tartalma: 

Az egyház közösségének lelki célja az igazság megismerése, a hitletétemény őrzése, a kinyilatkoztatás és a dogmafejlődés mellett a krisztushívői aktivitás tudatossá tételének, valamint az evangélium terjedésének a szolgálata. A közösségi célok érdekében a szentségi üdvrend ünneplése során a krisztushívők, mint jogilag szervezett és normakövető közösség; az egyházjog forrásaiban meghatározott rend szerint találkoznak az igazság helyes értelmezésével és a szentségi üdvrend szabályos ünneplésével. A félév során a tanítói feladatra és a megszentelés eszközeinek hiteles működésére vonatkozó normakészlet elemzése történik.

Az előadások témája

1. előadás

-   A kinyilatkozatás és a hitletétemény forrásai, kutatása és rendszere az egyházban

-   A krisztushívők feladata az igazság megismerésében és továbbadásában

-   Az egyház tanítói illetékessége és a Tanítóhivatalra vonatkozó szabályok

2. előadás

-   A kinyilatkoztatás szolgálatában résztvevő feladatok és hatáskörök

-   Az igehirdetés fórumai, típusai és szabályozása

-   Az igehirdetésben résztvevő szolgálattevők tevékenységére vonatkozó szabályozás

3. előadás

-   A hitoktatás rendje, a szabályozó törvényes hatóság és az egyes feladatkörök

-   Az egyház missziós tevékenységének szerkezete, a missziós munkával együttműködő szolgálattevők feladatai

-   A katolikus nevelés szabályai és eszközei

4. előadás

-   Az iskolák, mint a nevelés eszközei és a vonatkozó egyházjogi normaérvényesülés

-   A szülők és a helyi ordinárius feladata az iskolák szervezésében és fenntartásában

-   A katolikus egyetemek, felsőoktatási intézmények, az egyházi egyetemek és fakultások

5. előadás

-   A tömegtájékoztatási eszközökre vonatkozó általános szabályozás

-   Az egyház tanítói feladatába sorolt források, könyvek és liturgikus könyvek egyházjogi szabályozása

-   A klerikusok és más krisztushívők tanítói feladatára vonatkozó, tömegtájékoztatási eszközökkel összefüggő hatályos szabályok

6. előadás

-   Az egyház megszentelői feladatának teljesítése

-   A megszentelői feladatban részt vevő szolgálattevők és tevékenységük

-   A liturgia irányítására vonatkozó Egyházi Törvénykönyvben és más forrásokban található liturgikus és megszentelői joganyag elemzése

7. előadás

-   A szentségek egyházjogi szempontok alapján történő vizsgálata

-   A szentségek érvényességére, megengedettségére, kiszolgáltatására és felvételére vonatkozó általános kánonjogi alapelvek és érvényesítésük

-   A keresztség szentségének kiszolgáltatására, felvételére és ünneplésére vonatkozó szabályok

8. előadás

-   A keresztszülők feladata, jogállása, a keresztség bizonyítása és anyakönyvi bejegyzése

-   A bérmálás szentségének kiszolgáltatása, a kiszolgáltatóra és a felvevőre vonatkozó szabályok, a bérmálás szentségének kánonjogi összefüggései

-   A legszentebb Eucharisztia ünneplése és kiszolgáltatója

9. előadás

-   Az eukarisztikus részesedésre vonatkozó kánonjogi alapelvek

-   Az eukarisztikus ünneplés rítusai és szertartásai az Egyházi Törvénykönyvben és más forrásokban, összefüggésben a Keleti Egyházakra vonatkozó ökumenikus szabályozással

-   Az eukarisztikus ünneplés helye, ideje és az eukarisztia őrzésének szabályai

10. előadás

-   A mise bemutatásával kapcsolatos adományra vonatkozó szabályok az Egyházi Törvénykönyvben és a Mos iugiter határozatban (Kléruskongregáció, 1991.II.22. AAS 83, 1991, 443-446)

-   A bűnbánat szentségének kiszolgáltatására, kiszolgáltatójára és felvevőjére vonatkozó hatályos egyházjogi normaérvényesülés

-   A búcsúkra vonatkozó szabályozás, összefüggésben VI. Pál pápa, Indulgentiarum doctrina kezdetű apostoli konstitúciójával (1967. I. 1:AAS 59, 1967,5-24.)

11. előadás

-   A betegek kenetének szentségére vonatkozó egyházjogi előírások általában

-   A betegek kenetének kiszolgáltatója és kiszolgáltatása

-   A betegek kenetének kiszolgáltatási rendjét meghatározó liturgikus jogi források

12. előadás

-   Az egyházi rend szentségének egyházjogi vonatkozásai, a rend fokozatai és a kiszolgáltatás alaprítusa

-   Az egyházi rend kiszolgáltatására vonatkozó hatályos szabályozás az egyes fokozatoknak megfelelően

-   A püspökök szentelésére vonatkozó fegyelem

-   A nők felszentelésének kérdésére vonatkozó teológiai és kánonjogi források értelmezése, összefüggésben a Hittani Kongregáció Inter insigniores kezdetű deklarációjával (1978. X. 15. AAS 69, 1977, 98-116) és II. János Pál pápa, Ordinatio sacerdotalis kezdetű apostoli levelével (1994. V. 22: AAS 86, 1994,545-548.)

13. előadás

-   Az egyházi rend szentségét felvevő személyekre vonatkozó feltételek, tulajdonságok, előzetes követelmények

-   Az egyházi rend felvételével összefüggő szabálytalanságok és akadályok

14. előadás

-   Az Apostoli Szentszéknek kizárólagos jelleggel fenntartott felmentési lehetőségek az egyházi renddel kapcsolatban

-   Az 1971-ben megtartott Püspöki Szinódus határozata a nős férfiak felszentelésével kapcsolatban (Ultimis temporibus, 1971.XI.30. AAS 63, 1971, 918.)

-   A felszentelést megelőző vizsgálat, a szentelés megtörténtének bejegyzése és igazolása

 

Elérendő kompetenciák: 

Az Egyházi Törvénykönyv szövegszerkezetének habituális áttekintési képessége, a kánonjogi intézményrendszer kormányzati és közigazgatási szempontú megközelítési képessége, a plébániai hivatali ügyintézés adminisztrációs feladataiban való részvétel elsajátításához szükséges elméleti ismeretek megszerzése.
Valamennyi érintett hallgató részt fog venni a tanításban, ezért az Egyházjog 3. tárgy tartalma (az Egyház tanítói feladata) a lelkipásztor és hittanár, katekéta lelkipásztori munkatárs hallgatók számára egyaránt a tanító tevékenység sajátos szabályozási kereteinek megismerésére nyújt lehetőséget, amely képessé teszi a kateketikai és pedagógiai szakmódszertani ismeretek alkalmazása mellett, az Egyház által jogilag is szabályozott tanítói szolgálat teljesítésére.
A tárgy két kapcsolódási pontja Intézményünkben a pasztorális tematika, valamint a liturgikus gyakorlat. A De munere sanctificandi (megszentelői feladatról, CIC Liber IV.) kánonjogi normakollektívája elsősorban a II. Vatikáni zsinaton keletkezett összefoglaló jellegű teológiai megnyilatkozásokat tartalmazza. A tantárgy ismereteinek elsajátítása ezzel összefüggésben képessé teszi a hallgatókat a vonatkozó liturgikus és pasztorális ismereteik egyházjogilag is artikulált szakszerű gyakorlati alkalmazására, amely az érdekérvényesítés magasabb szintű minőségét eredményezheti.

 

Kötelező irodalom:

MARÓTI G., Egyházjog I-IV. Brenner János Hittudományi Főiskola Egyházjogi Tanszék, Győr, 2020.

II. JÁNOS PÁL PÁPA, cost. ap. Sacrae disciplina leges, 1983. január 25., in AAS 75 (1983/2) 7-14.

ERDŐ, P., Egyházjog, Budapest, 1996.

BÁNK, J., Kánoni jog I-II, Budapest, 1963.

Codex iuris canonici, Typis polygottis Vaticanis, Cittá del Vaticano 1974, promulgálva 1917. május 27-én

Codex iuris canonici. Auctoritate Ioannis Pauli PP. II promulgatus, Cittá del Vaticano, 1983, promulgálva 1983. január 25-én; magyar fordítása jegyzetekkel: Az Egyházi Törvénykönyv (P. ERDŐ gondozásában), Budapest, 1986.

 

Kánonjogi források

Archiv für katholisches Kirchenrecht

Acta et Documenta Concilio Oecumenico Vaticano II apparando

Codex Iuris Canonici (1917)

Codex Iuris Canonici (1983) Egyházi Törvénykönyv

Codex Iuris Canonici Orientalis

Ephemerides Iuris Canonici

A Katolikus Egyház Katekizmusa

 

Tanítóhivatali források

A KERESZTÉNYEK EGYSÉGÉNEK PÁPAI TANÁCSA, Directoire pour l’application des Principes et des Normes sur l’Oecuménisme, 1993. 3. 25. in AAS 85 (1993) 1084.

HITTANI KONGREGÁCIÓ, Ad exequendam, levél, 2001.05.18., in AAS 93 (2001) 786.

HITTANI KONGREGÁCIÓ, Agendi ratio in doctrinarum examine, 1971. I. 15. in AAS 63 (1971) 234-236.

HITTANI KONGREGÁCIÓ, Inter Insigniores, nyilatkozat, 1976. október 15., IV. rész, in AAS 69 (1977) 107-108.

II. JÁNOS PÁL, Apostolos suos, motu proprio, 1998.05.21. in AAS 90 (1998) 655-656.

II. JÁNOS PÁL, Beszéd „A világiak közreműködése az áldozópapok lelkipásztori szolgálatában” című konferencián, 1994. április 22. in L’Osservatore Romano, 1994. április 23.

II. JÁNOS PÁL, Dies Domini, apostoli levél, in AAS 90 (1988) 744.

II. JÁNOS PÁL, Dominicae Cenae, apostoli levél, 1980. február 24. in AAS 72 (1980) 129-133.

II. JÁNOS PÁL, Pastor bonus, apostoli rendelkezés, 1988. június 28. in AAS 80 (1988) 841-924.

II. JÁNOS PÁL, Pastores gregis kezdetű szinódus utáni apostoli buzdítása, 2003. október 16., in L’ Osservatore Romano, 2003. október 17.

II. VATIKÁNI EGYETEMES ZSINAT, Apostolicam actuositatem, határozat, in AAS 58 (1966) 837-864.

II. VATIKÁNI EGYETEMES ZSINAT, Inter mirifica, határozat, in AAS 56 (1964) 145-153.

II. VATIKÁNI EGYETEMES ZSINAT, Presbyterorum ordinis, határozat, in AAS 58 (1966) 991-1024.

II. VATIKÁNI EGYETEMES ZSINAT, Sacrosanctum Consilium, Rendelkezés a Szent Liturgiáról, in AAS 56 (1964) 97-134.

II. VATIKÁNI EGYETEMES ZSINAT, Unitatis redintegratio, határozat, in AAS 57 (1965) 90-107.

ISTENTISZTELETI SZENT KONGREGÁCIÓ, Levél a Püspöki Konferenciák Elnökeihez a liturgikus könyvek kiadásában betartandó szabályokról azok modern nyelvekre történt lefordítását követően, 1973.10.25., in AAS 66 (1974) 98-99.

KATOLIKUS NEVELÉS KONGREGÁCIÓJA, De institutione liturgica in seminariis, instrukció, 1979. június 3. in Notitiae 15 (1979) 526-565.

MAGYAR KATOLIKUS PÜSPÖKI KONFERENCIA, A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia kiegészítő szabályai az Egyházi Törvénykönyvhöz, Budapest, 1997.

 

Tanulmányok, kézikönyvek

BARTH, H., Die unschätzbaren wohltaten der liturgische Recht, Essen, 2002.

CATTANEO, A., Grundfragen des Kirchenrechts, Amsterdam, 1992.

CORRECCO, E., Theologie des Kirchenrechts, in HKK, Regensburg, 1983.

DANTINE, J., Die Kirche vor der Frage nach ihrer Wahrheit, Göttingen, 1980.

ECHEVERRIA, L., Código de Derecho Canónico, [BAC] bilingüe comentada, Madrid, 1983.

FÜRST, C.G., Kirchenrecht oder Kirchenordnung? Freiburg, 1972.

HEUMANN, H., – SECKEL, E., Handlexikon zu den Quellen des römischen Recht, Graz, 1971.

HOLBÖCK, I. S., Über die Gewohnheit als Rechtsquelle, Mainz, 1988.

HUELS, J., A Theory of Juridical Documents Based on Canons 2. in Studia Canonica 32 (1988) 337-370.

KAISER, M., Die Rechtliche Stellung der Laien der Kirche, in HKK, Regensburg, 1983. 186-188.

KARRER, O., Apostolizität der Kirche: LThK 2 I 765-789.

KHOURY, TH., Religionswissenschaft und Kult, Basel, 1986.

KLOSTERMANN, F., Kirche – Ereignis und Institution. Überlegungen zur Herrschafts- und Institutionsproblematik in der Kirchenrecht, Freiburg, 1986.

KOCH, K., Kirche der Laien? Plädoyer für die göttliche Würde des Laien in der Kirche, Fribourg-Konstanz, 1991.

KRÄMER, P., Die Kirche und ihr Recht, Köln, 1994.

KRÄMER, P., Gottesdienst – Recht und Pflicht, München, 1985.

KRÄMER, P., Katolische Versuche einer theologischen Begründung des Kirchenrechts, Zürich, 1996.

KRÄMER, P., Kirchenrecht, Wort-Sakrament-Charisma, Stuttgart, 1992.

KUNZLER, M., Zur heutigen Ordnung der Eingliederung von Erwachsenen in die Kirche, in Klerusblatt 72 (1992) 3-7.

KÜHNE, H.J., Schriftautorität und Kirche, Göttingen, 1990.

LINDEMANS, J., Legittimitá, contenuto e metodologia del diritto canonico, Milano, 1980.

LISTL, J., Begriff des Gesetzes und Typologie der Rechtsnormen nach dem CIC von 1983., in HKK, Regensburg, 1983. 83-89.

LISTL, J., Die Neuordnung der Bischofskonferenzen durch das Zweite Vatikanische Konzil, in HKK, Regensburg, 1983. 308-313.

LORENZER, A., Das Konzil der Buchhalter, die Zerstörung der Sinnlichkeit; eine Religionskritik, Frankfurt am Main, 1991.

LUF, G., Rechtsphilosophische Grundlagen des Kirchenrechts, Regensburg, 1988.

MAY, G., – EGLER, A., Einführung in die kirchenrechtliche Methode, Regensburg, 1996.

MÖRSDORF, K., Das konziliare Verständnis der Kirche, in AfkKR 144, 1975.

MÖRSDORF, K., Das konziliare Verständnis vom Wesen der Kirche in der nachkonziliaren Gestaltung der kirchlichen Rechtsordnung, in AKK 144 (1975) 387-411.

MÖRSDORF, K., Die Autorität der rotalen Rechtsprechung, in AfkKR 131 (1962) 411-416.

MÖRSDORF, K., Die hierarchische Verfassung der Kirche, insbesondere der Episcopat, in AKathKR 134 (1965) 88-97.

MÖRSDORF, K., Die Rechtssprache des Codex Iuris Canonici, Eine kritische Untersuchung, Paderborn, 1967.

MÖRSDORF, K., Kanonisches Recht als theologische Disziplin, in AKK 145 (1976) 45-58.

MÖRSDORF, K., Zur Grundlegung des Rechts in der Kirche, München, 1987.

MÜLLER, H., Die Diözesankurie, in HKK, Regensburg, 1983. 363-368.

MÜLLER, L., Kirchenrecht – analoges Recht? Über den Rechtscharakter der kirchlichen Rechtsordnung, St. Ottilien, 1991.

MÜLLER, L., Theologisierund des Kirchenrechts? In AKK 160 (1991) 441-463.

MÜLLER,H., Zum Verhältnis zwischen Episkopat und Presbyterat im Zweiten Vatikanische Konzil, Wien, 1971.

NEUMANN, J., Menschenrechte auch in der Kirche? Einsiedeln, 1986.

O’COLLINS, G., Kriterien zur Interpretation von Überlieferungen, Leipzig, 1985.

OCHOA, X., Index verborum ac locutionum Codicis Iuris Canonici, Roma, 1983.

PIEPER, J., Das Gedächtnis des Leibes. Von der erinnernden Kraft des Deschitlich-Konkreten, Mainz, 1975.

POTOTSCHNIG, F., Rechtspersönlichkeit und rechtserhebliches Geschehen, in HKK Regensburg, 1983. 119-124.

POTZ, R., Die Geltung kirchenrechtlicher Normen, Wien, 1988.

PREE, H., Grundlagenproblematik des katholischen Kirchenrechts, in ÖAKR 38 (1989) 356-367.

PRIBILLA, M., Sichtbare und unsichtbare Kirche, München, 1982.

PUCHER, E., Grundfragen einer katholischen Theologie des Kirchenrechts, in AKK 148 (1979) 341-352.

RUF, A. K., Konfliktfeld Autorität, München, 1984.

SCHAEFFLER, R., Theorie der Sprachhandlungen und heutige Ekklesiologie. Ein philosophisch-theologisches Gespräch, Freiburg, in QD 109 (1987) 27-53.

SCHILLEBEECKX, E., Christliche Identität und kirchliches Amt, Düsseldorf, 1984.

SCHMAUS, M., Bischof, LThK2 II 494-507.

SCHMITZ, H., Behinderung und Erledigung des Diözesanbischofsamtes, in HKK, Regensburg, 1983. 342-348.

SCHMITZ, H., Kirchliche Hochschulen nach der Apostolischen Konstitution Sapientia Christiana von 1979, in AKK 150 (1981) 477-579.

SCHNIZER, H., Allgemeine Fragen des kirchlichen Vereinsrechts, in HKK, Regensburg, 1983. 463-468.

SCHUSTER, J., Ethos und kirchliches Lehramt, Frankfurt, 1984.

SCHWENDENWEIN, H., Das neue Kirchenrecht. Gesamtdarstellung, Graz-Wien-Köln, 1983.

SCICOLONE, I., La funzione di santificare della Chiesa, Aspetti teologici e giuridici (c. 834-839), in La funzione di santificare della Chiesa. A cura di Gruppo italiano docenti di diritto canonico, Quaderni della Menola 2. Milano 1995.

SEBOTT, R., Fundamentalkanonistik, Frankfurt, 1993.

SECKLER, M., Im Spannungsfeld von Wissenschaft und Kirche, Freiburg, 1980.

SLEUMER, A., Kirchenlateinisches Wörterbuch, Limburg, 1926.

SOBANSKI, R., Die Methoden des Rechts im Leben der Kirche, in AKK 151 (1982) 3-24.

STAFFA, D., Imperfezioni e lacune del primo libro del Codice di diritto canonico, in Apol 33, 1960.

STOFFEL, O.,Das Recht der Laien in der Kirche nach dem neuen Codex, Zürich 1984.

STOKES, E.J., The Aggiornamento of the Code of Canon Law, Chicago, 1987.

STRIGL, R. A., Die einzelnen Straftaten, in HKK, Regensburg, 1983. 954-961.

STRIGL, R. A., Privileg, in Verwaltungsakt und Verwaltungsverfahren, HKK, Regensburg, 1983. 103-109.

SULLIVAN, F. A., Magisterium. Teaching Authority int he Catholic Church, Dublin, 1983.

TRÖGER, G., – NEUMANN, J., Bischof, in TRE 6 (1980) 692-711.

URRUTIA, F.J., De Ecclesiae munere docendi, Synopsis lectionum et Commentarium, Róma, 1983.

WACHTER, L., Gesetz im kanonischen Recht. Eine rechtssprachtliche und systematisch-normative Untersuchung zu Grundproblemen der Erfassung des Gesetzes im katholischen Kirchenrecht, St. Ottilien, 1989.

WALDENFELS, H., Religionsverständnis, in NHThG IV, 67-76.

WOLF, E., Rechtstheologische Studien, Frankfurt, 1987.

ZAPP, H., Codex Iuris Canonici. Lemmata. Stichwortverzeichnis, Freiburg, 1986.

ZAPP, H., Ius Canonicum in occidente, Frankfurt, 2003.

Utoljára módosítva: 2025. 01. 24. 10:34

Eseménynaptár -
2025. február

Intézményünk

A Brenner János Hittudományi Főiskola a Nyugat-Dunántúl egyik legrégebbi egyházi felsőoktatási intézménye, fenntartója a Győri Egyházmegye. A régióban a hitéleti, hittudományi, egyházzenei képzések és továbbképzések szellemi központja.

Főiskolánk legfontosabb küldetésének tartja a papnövendékek és a hitoktatók képzését. Célunk nemzedékről nemzedékre átörökíteni, hogy az Isten titka felé nyitott emberi gondolkodás logikus, szép, értelmes és igaz.

Főiskola Papnevelő Intézet Kollégiumok