Egyházjog 1.

GLOA4510-22

Kreditérték: 3

Tagozat: Levelező

Óraszám: 8/0/0

Oktatás nyelve: magyar

Tárgyfelelős oktató: Dr. Maróti Gábor

Követelmény típus: kollokvium

Szak: Hittanár-nevelőtanár

Képzés szintje: MA


A tantárgy oktatásának célja:

Dogmatikai és liturgiai ismereteinket felhasználva megismerjük az Egyház szentségi jogát.
Legyen a hallgatóknak áttekintése az Egyház szentségi jogát szabályozó legfontosabb kérdésekben. Legyen hívő véleményük az Intézmény és Kegyelem, a jog és a szeretet kapcsolatáról.

 

A tantárgy tartalma:

- Az egyház megszentelő feladata: általános tudnivaló, a liturgikus jog, előzetes tudnivalók a szentségi joghoz

- Keresztség: érvényessége, szükségessége, liturgiája, felkészítés, kiszolgáltató és felvevő, keresztszülők, anyakönyvezése

- Bérmálás: fogalma, kiszolgáltatása, kiszolgáltatója, a bérmálkozók felkészültsége, életkora, bérmaszülő, anyakönyvezése

- Eukarisztia: fogalma, arculata, alanya, mise rítusai, kiszolgáltatója, felvevője, szentáldozás és áldoztatás módja, szentségi böjt, az Eukarisztia őrzése, tisztelete, miseadományok

- Bűnbánat szentsége: kiszolgáltatása, kiszolgáltatója, helye, gyóntatási felhatalmazás, gyóntatási titok, gyónó felkészültsége; a búcsúk fogalma, fajtái jellegzetességei

- betegek kenete: kiszolgáltatója, felvevője, liturgiája

- egyházi rend: fokozatai, kiszolgáltatója, püspökszentelés jellegzetességei, szentelendőktől megkövetelt feltételek; szentelési szabálytalanságok és rendek gyakorlását tiltó szabálytalanságok és gyakorlásának egyszerű akadályai; okiratok a szenteléshez, vizsgálat a szentelés előtt, anyakönyvezése

- Egyéb istentiszteleti cselekmények: temetés, áldások, felszentelés, megszentelés, eskü

- Szent helyek és idők

Az Egyházi Törvénykönyv első könyvében (De normis generalibus) a jogalkotó meghatározza a törvénykönyv hatályossági körét, a jogszabályok jogalkotói és alkalmazói tipizációját. Műfajelméleti szempontból kitér a normatípusokra, a szabályzatokra és a rendtartásokra is. A félév során az általános jogértelmezési kérdések mellett a jogcselekmény típusok is bemutatásra kerülnek, összefüggésben az egyházi hivatal fogalmával, betöltésével és elvesztésének fajtáival. A tárgyhoz tartozik az elévülés és időszámítás kánonjogi értelmezése is.

A katolikus egyház közössége személyekből és személyek csoportjaiból szerveződik. Az egyházjogi módszertan szerint az oktatás során elsősorban a krisztushívők küldetését alátámasztó joganyagot vizsgáljuk, összefüggésben a II. Vatikáni Zsinatot követő szemléletmód váltással, melynek fogalmi elemeit az Egyházi Törvénykönyv bevezető kánonjaiban is megtalálhatjuk. A krisztushívők kötelességei, jogai, személyi állapotuk a felszenteltségből kiindulva; valamint az egyház hierarchikus szervezeti felépítése és a részegyház modellek, belső rendjükkel alkotják a félév tananyagát.

1. előadás

-       A krisztushívők identitása, fogalma az egyházjogban

-       A krisztushívői küldetés a II. Vatikáni zsinatot követő egyháztanban

-       A megkereszteltek és a kereszteletlenek helyzete az egyházjogban

-       A krisztushívők közössége az egyházzal

-       A krisztushívők kötelességei a részegyház és az egész egyház felé

-       A krisztushívői küldetést alátámasztó kötelességek és szerepek

-       A felszenteltségben nem részesült krisztushívők közös kötelességei és jogai

-       A világiak küldetése a II. Vatikáni Zsinatot követő egyháztanban

-       A férfiak, nők és házasok jogalanyiságának összehasonlítása az egyházjogi források alapján

-       A világiak ideiglenes egyházi szolgálatának szabályozása

 

2. előadás

-       A szent szolgálatot teljesítő krisztushívők jogállása

-       A klerikusok képzésére vonatkozó hatályos szabályok

-       A hivatásgondozás jogilag alátámasztott és körülírt feladata a püspökök és a papok szolgálatában

-       A klerikusok képzésével foglalkozó intézmények szabályozása

-       A szemináriumok típusai, feladatuk, jogi személyiségük jellege

-       A szemináriumok személyzete, szolgálattevői és szabályzatuk

-       A papnevelés képzési rendjére vonatkozó tudományos és személyi előírások

-       A klerikusok inkardinációja, az inkardináció fogalma és szabályai

-       Az exkardináció fogalma, feltételei és eljárása

-       Az áttelepülés és az ideiglenes tartózkodás

 

3. előadás

-       A klerikusok életállapotukból és küldetésükből keletkező kötelességei és jogai

-       A személyi prelatúrák és a krisztushívők társulásai

-       A krisztushívők hivatalos- és magán társulásai

-       Az egyház hierarchikus felépítése, hierarchia fogalma, története

-       Az egyház legfőbb hatósága, a római pápa és a püspökök testülete

-       A püspöki szinódus fogalma, története, feladata, szabályzata és működési rendje

-       A Római Szent Egyház bíborosaira vonatkozó hatályos egyházfegyelem, a kúria és a pápai követek

-       A részegyház fogalma, elbírálási rendje, típusai

-       A részegyházakban működő hatóság

-       A püspökökre vonatkozó hatályos joganyag, a személyükre, kiválasztásukra és feladataikra vonatkozó szabályok

-       A megyéspüspökök II. Vatikáni Zsinat utáni küldetése, kötelességeik és jogaik

-       A megyéspüspök egyházkormányzati, bírói és tanítói szerepe a II. Vatikáni zsinatot követő teológiai szemléletmód váltás után

-       A koadjutorok, a segédpüspökök és a szék akadályozása

-       A széküresedésre vonatkozó általános és különleges szabályok

 

4. előadás

-       A megyéspüspökök II. Vatikáni Zsinat utáni küldetése, kötelességeik és jogaik

-       A megyéspüspök egyházkormányzati, bírói és tanítói szerepe a II. Vatikáni zsinatot követő teológiai szemléletmód váltás után

-       A koadjutorok, a segédpüspökök és a szék akadályozása

-       A széküresedésre vonatkozó általános és különleges szabályok

-       A részegyházak csoportjai, az egyháztartományok és a régiók

-       A metropoliták feladata, különleges eljárási képességük az Egyházi Törvénykönyvben meghatározott normák alapján

-       A részleges zsinatok feladata és a vonatkozó szabályok

-       A püspöki konferencia jogintézménye, története és szerkezete

-       A püspöki konferencia szabályzata, felépítése és ülésrendje

-       A püspöki konferencia kormányzati és törvényhozói szerepe

-       A részegyházak belső rendje, az egyházmegyei zsinat és az egyházmegyei hivatal

-       Az egyházmegyei szinodális szervek működése, szabályzata, kötelességei és jogai

-       A plébániák, plébánosok és káplánok feladata, a működésükre vonatkozó joganyag

-       Az esperesek, a templomigazgatók és a lelkészek

 

Elérendő kompetenciák:

Az egymásra épülő Egyházjog 1-4. tárgyak az intézményrendszer működését szabályozó normatív hátteret tartalmazzák. Az Egyházjog 1.tárgy kimeneti ismeretbővülésének alkalmazási célja egyrészt a Normae generales (általános szabályok) információinak birtokolása; másrészt a Hallgató képessé válik a további 3 egyházjogi tárgy ismereteinek megfelelő színvonalú elsajátítására.
A tantárgy a katolikus házasságjog normaanyagát foglalkoztatva a Hallgatót a házasság szentségtani és csoportelméleti kereteibe vezeti be. Az ismeretek elsajátítása képessé teszi a Hallgatót a házassági szövetség katolikus szemléletében keletkezett normatív igények megértésére és szükség szerinti alkalmazására.

 

Kötelező irodalom:

II. JÁNOS PÁL PÁPA, cost. ap. Sacrae disciplina leges, 1983. január 25., in AAS 75 (1983/2) 7-14.

MARÓTI, G., Egyházjog I-IV.

ERDŐ, P., Egyházjog, Budapest, 1996.

BÁNK, J., Kánoni jog I-II, Budapest, 1963.

Codex iuris canonici, Typis polygottis Vaticanis, Cittá del Vaticano 1974, promulgálva 1917. május 27-én

Codex iuris canonici. Auctoritate Ioannis Pauli PP. II promulgatus, Cittá del Vaticano, 1983, promulgálva 1983. január 25-én; magyar fordítása jegyzetekkel: Az Egyházi Törvénykönyv (P. ERDŐ gondozásában), Budapest, 1986.

Kánonjogi források

Archiv für katholisches Kirchenrecht

Acta et Documenta Concilio Oecumenico Vaticano II apparando

Codex Iuris Canonici (1917)

Codex Iuris Canonici (1983) Egyházi Törvénykönyv

Codex Iuris Canonici Orientalis

Ephemerides Iuris Canonici

A Katolikus Egyház Katekizmusa

 

Tanítóhivatali források

A KERESZTÉNYEK EGYSÉGÉNEK PÁPAI TANÁCSA, Directoire pour l’application des Principes et des Normes sur l’Oecuménisme, 1993. 3. 25. in AAS 85 (1993) 1084.

HITTANI KONGREGÁCIÓ, Ad exequendam, levél, 2001.05.18., in AAS 93 (2001) 786.

HITTANI KONGREGÁCIÓ, Agendi ratio in doctrinarum examine, 1971. I. 15. in AAS 63 (1971) 234-236.

HITTANI KONGREGÁCIÓ, Inter Insigniores, nyilatkozat, 1976. október 15., IV. rész, in AAS 69 (1977) 107-108.

II. JÁNOS PÁL, Apostolos suos, motu proprio, 1998.05.21. in AAS 90 (1998) 655-656.

II. JÁNOS PÁL, Beszéd „A világiak közreműködése az áldozópapok lelkipásztori szolgálatában” című konferencián, 1994. április 22. in L’Osservatore Romano, 1994. április 23.

II. JÁNOS PÁL, Dies Domini, apostoli levél, in AAS 90 (1988) 744.

II. JÁNOS PÁL, Dominicae Cenae, apostoli levél, 1980. február 24. in AAS 72 (1980) 129-133.

II. JÁNOS PÁL, Pastor bonus, apostoli rendelkezés, 1988. június 28. in AAS 80 (1988) 841-924.

II. JÁNOS PÁL, Pastores gregis kezdetű szinódus utáni apostoli buzdítása, 2003. október 16., in L’ Osservatore Romano, 2003. október 17.

II. VATIKÁNI EGYETEMES ZSINAT, Apostolicam actuositatem, határozat, in AAS 58 (1966) 837-864.

II. VATIKÁNI EGYETEMES ZSINAT, Inter mirifica, határozat, in AAS 56 (1964) 145-153.

II. VATIKÁNI EGYETEMES ZSINAT, Presbyterorum ordinis, határozat, in AAS 58 (1966) 991-1024.

II. VATIKÁNI EGYETEMES ZSINAT, Sacrosanctum Consilium, Rendelkezés a Szent Liturgiáról, in AAS 56 (1964) 97-134.

II. VATIKÁNI EGYETEMES ZSINAT, Unitatis redintegratio, határozat, in AAS 57 (1965) 90-107.

ISTENTISZTELETI SZENT KONGREGÁCIÓ, Levél a Püspöki Konferenciák Elnökeihez a liturgikus könyvek kiadásában betartandó szabályokról azok modern nyelvekre történt lefordítását követően, 1973.10.25., in AAS 66 (1974) 98-99.

KATOLIKUS NEVELÉS KONGREGÁCIÓJA, De institutione liturgica in seminariis, instrukció, 1979. június 3. in Notitiae 15 (1979) 526-565.

MAGYAR KATOLIKUS PÜSPÖKI KONFERENCIA, A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia kiegészítő szabályai az Egyházi Törvénykönyvhöz, Budapest, 1997.

 

Tanulmányok, kézikönyvek

BARTH, H., Die unschätzbaren wohltaten der liturgische Recht, Essen, 2002.

CATTANEO, A., Grundfragen des Kirchenrechts, Amsterdam, 1992.

CORRECCO, E., Theologie des Kirchenrechts, in HKK, Regensburg, 1983.

DANTINE, J., Die Kirche vor der Frage nach ihrer Wahrheit, Göttingen, 1980.

ECHEVERRIA, L., Código de Derecho Canónico, [BAC] bilingüe comentada, Madrid, 1983.

FÜRST, C.G., Kirchenrecht oder Kirchenordnung? Freiburg, 1972.

HEUMANN, H., – SECKEL, E., Handlexikon zu den Quellen des römischen Recht, Graz, 1971.

HOLBÖCK, I. S., Über die Gewohnheit als Rechtsquelle, Mainz, 1988.

HUELS, J., A Theory of Juridical Documents Based on Canons 2. in Studia Canonica 32 (1988) 337-370.

KAISER, M., Die Rechtliche Stellung der Laien der Kirche, in HKK, Regensburg, 1983. 186-188.

KARRER, O., Apostolizität der Kirche: LThK 2 I 765-789.

KHOURY, TH., Religionswissenschaft und Kult, Basel, 1986.

KLOSTERMANN, F., Kirche – Ereignis und Institution. Überlegungen zur Herrschafts- und Institutionsproblematik in der Kirchenrecht, Freiburg, 1986.

KOCH, K., Kirche der Laien? Plädoyer für die göttliche Würde des Laien in der Kirche, Fribourg-Konstanz, 1991.

KRÄMER, P., Die Kirche und ihr Recht, Köln, 1994.

KRÄMER, P., Gottesdienst – Recht und Pflicht, München, 1985.

KRÄMER, P., Katolische Versuche einer theologischen Begründung des Kirchenrechts, Zürich, 1996.

KRÄMER, P., Kirchenrecht, Wort-Sakrament-Charisma, Stuttgart, 1992.

KUNZLER, M., Zur heutigen Ordnung der Eingliederung von Erwachsenen in die Kirche, in Klerusblatt 72 (1992) 3-7.

KÜHNE, H.J., Schriftautorität und Kirche, Göttingen, 1990.

LINDEMANS, J., Legittimitá, contenuto e metodologia del diritto canonico, Milano, 1980.

LISTL, J., Begriff des Gesetzes und Typologie der Rechtsnormen nach dem CIC von 1983., in HKK, Regensburg, 1983. 83-89.

LISTL, J., Die Neuordnung der Bischofskonferenzen durch das Zweite Vatikanische Konzil, in HKK, Regensburg, 1983. 308-313.

LORENZER, A., Das Konzil der Buchhalter, die Zerstörung der Sinnlichkeit; eine Religionskritik, Frankfurt am Main, 1991.

LUF, G., Rechtsphilosophische Grundlagen des Kirchenrechts, Regensburg, 1988.

MAY, G., – EGLER, A., Einführung in die kirchenrechtliche Methode, Regensburg, 1996.

MÖRSDORF, K., Das konziliare Verständnis der Kirche, in AfkKR 144, 1975.

MÖRSDORF, K., Das konziliare Verständnis vom Wesen der Kirche in der nachkonziliaren Gestaltung der kirchlichen Rechtsordnung, in AKK 144 (1975) 387-411.

MÖRSDORF, K., Die Autorität der rotalen Rechtsprechung, in AfkKR 131 (1962) 411-416.

MÖRSDORF, K., Die hierarchische Verfassung der Kirche, insbesondere der Episcopat, in AKathKR 134 (1965) 88-97.

MÖRSDORF, K., Die Rechtssprache des Codex Iuris Canonici, Eine kritische Untersuchung, Paderborn, 1967.

MÖRSDORF, K., Kanonisches Recht als theologische Disziplin, in AKK 145 (1976) 45-58.

MÖRSDORF, K., Zur Grundlegung des Rechts in der Kirche, München, 1987.

MÜLLER, H., Die Diözesankurie, in HKK, Regensburg, 1983. 363-368.

MÜLLER, L., Kirchenrecht – analoges Recht? Über den Rechtscharakter der kirchlichen Rechtsordnung, St. Ottilien, 1991.

MÜLLER, L., Theologisierund des Kirchenrechts? In AKK 160 (1991) 441-463.

MÜLLER,H., Zum Verhältnis zwischen Episkopat und Presbyterat im Zweiten Vatikanische Konzil, Wien, 1971.

NEUMANN, J., Menschenrechte auch in der Kirche? Einsiedeln, 1986.

O’COLLINS, G., Kriterien zur Interpretation von Überlieferungen, Leipzig, 1985.

OCHOA, X., Index verborum ac locutionum Codicis Iuris Canonici, Roma, 1983.

PIEPER, J., Das Gedächtnis des Leibes. Von der erinnernden Kraft des Deschitlich-Konkreten, Mainz, 1975.

POTOTSCHNIG, F., Rechtspersönlichkeit und rechtserhebliches Geschehen, in HKK Regensburg, 1983. 119-124.

POTZ, R., Die Geltung kirchenrechtlicher Normen, Wien, 1988.

PREE, H., Grundlagenproblematik des katholischen Kirchenrechts, in ÖAKR 38 (1989) 356-367.

PRIBILLA, M., Sichtbare und unsichtbare Kirche, München, 1982.

PUCHER, E., Grundfragen einer katholischen Theologie des Kirchenrechts, in AKK 148 (1979) 341-352.

RUF, A. K., Konfliktfeld Autorität, München, 1984.

SCHAEFFLER, R., Theorie der Sprachhandlungen und heutige Ekklesiologie. Ein philosophisch-theologisches Gespräch, Freiburg, in QD 109 (1987) 27-53.

SCHILLEBEECKX, E., Christliche Identität und kirchliches Amt, Düsseldorf, 1984.

SCHMAUS, M., Bischof, LThK2 II 494-507.

SCHMITZ, H., Behinderung und Erledigung des Diözesanbischofsamtes, in HKK, Regensburg, 1983. 342-348.

SCHMITZ, H., Kirchliche Hochschulen nach der Apostolischen Konstitution Sapientia Christiana von 1979, in AKK 150 (1981) 477-579.

SCHNIZER, H., Allgemeine Fragen des kirchlichen Vereinsrechts, in HKK, Regensburg, 1983. 463-468.

SCHUSTER, J., Ethos und kirchliches Lehramt, Frankfurt, 1984.

SCHWENDENWEIN, H., Das neue Kirchenrecht. Gesamtdarstellung, Graz-Wien-Köln, 1983.

SCICOLONE, I., La funzione di santificare della Chiesa, Aspetti teologici e giuridici (c. 834-839), in La funzione di santificare della Chiesa. A cura di Gruppo italiano docenti di diritto canonico, Quaderni della Menola 2. Milano 1995.

SEBOTT, R., Fundamentalkanonistik, Frankfurt, 1993.

SECKLER, M., Im Spannungsfeld von Wissenschaft und Kirche, Freiburg, 1980.

SLEUMER, A., Kirchenlateinisches Wörterbuch, Limburg, 1926.

SOBANSKI, R., Die Methoden des Rechts im Leben der Kirche, in AKK 151 (1982) 3-24.

STAFFA, D., Imperfezioni e lacune del primo libro del Codice di diritto canonico, in Apol 33, 1960.

STOFFEL, O.,Das Recht der Laien in der Kirche nach dem neuen Codex, Zürich 1984.

STOKES, E.J., The Aggiornamento of the Code of Canon Law, Chicago, 1987.

STRIGL, R. A., Die einzelnen Straftaten, in HKK, Regensburg, 1983. 954-961.

STRIGL, R. A., Privileg, in Verwaltungsakt und Verwaltungsverfahren, HKK, Regensburg, 1983. 103-109.

SULLIVAN, F. A., Magisterium. Teaching Authority int he Catholic Church, Dublin, 1983.

TRÖGER, G., – NEUMANN, J., Bischof, in TRE 6 (1980) 692-711.

URRUTIA, F.J., De Ecclesiae munere docendi, Synopsis lectionum et Commentarium, Róma, 1983.

WACHTER, L., Gesetz im kanonischen Recht. Eine rechtssprachtliche und systematisch-normative Untersuchung zu Grundproblemen der Erfassung des Gesetzes im katholischen Kirchenrecht, St. Ottilien, 1989.

WALDENFELS, H., Religionsverständnis, in NHThG IV, 67-76.

WOLF, E., Rechtstheologische Studien, Frankfurt, 1987.

ZAPP, H., Codex Iuris Canonici. Lemmata. Stichwortverzeichnis, Freiburg, 1986.

ZAPP, H., Ius Canonicum in occidente, Frankfurt, 2003.

 

Utoljára módosítva: 2025. 01. 24. 09:50

Eseménynaptár -
2025. február

Intézményünk

A Brenner János Hittudományi Főiskola a Nyugat-Dunántúl egyik legrégebbi egyházi felsőoktatási intézménye, fenntartója a Győri Egyházmegye. A régióban a hitéleti, hittudományi, egyházzenei képzések és továbbképzések szellemi központja.

Főiskolánk legfontosabb küldetésének tartja a papnövendékek és a hitoktatók képzését. Célunk nemzedékről nemzedékre átörökíteni, hogy az Isten titka felé nyitott emberi gondolkodás logikus, szép, értelmes és igaz.

Főiskola Papnevelő Intézet Kollégiumok