Iskolák és tanuló közösségek

A tantárgy oktatásának célja:

A leendő tanárt képessé tenni arra, hogy olyan nevelési és tanulási környezetet tudjon és akarjon kialakítani, mely a diákok származástól, szociális háttértől, függetlenül minden tanulóra egyénileg figyel. A tanárjelölt ismerje és fogadja el a mindenki számára pedagógiai esélyeket kínáló iskola „filozófiáját”, amely jelenti: a nyitottság elfogadását, a személyre szabott tanulásszervezést, az együttnevelés szemléletének elfogadását és megvalósítását, az egymástól tanulás gyakorlatát, a fejlesztő értékelés alkalmazását, érzékenységet minden kultúrára, a demokratikus működést, melyben az iskola minden szereplője aktív cselekvők és döntéshozó. A tantárgy célja, hogy a hallgatót képessé tegye arra, hogy felismerje az iskola szerepének és funkciójának időbeli változását, különböző értelmezési és értékelési lehetőségeit. A kurzus végére a hallgató legyen képes a pedagógiai jelenségek problémaközpontú megközelítésére, melynek során a hallgató nem csak leírásokat, hanem a jelenségeket történeti képződményként szemlélve értelmezéseket ad. A tantárgy támogatja a tanárjelöltet nevelői képességeinek a kibontakozásában, a szakmailag minél inkább megalapozott pedagógiai elképzelések kialakítást, tervezését, követését és reflektálását.

A tantárgy tartalma:

• A neveléstudomány szemléletmódja, tudományosságának alapjai.
• Az iskola a társadalomban (pl. jogi keretek, társadalmi diverzitás). Az iskola társadalmi funkciói, az esélyegyenlőség, -egyenlőtlenség értelmezése
• Az értékek változása és pluralizmusa, jelenléte a közoktatásban. Nevelési célok, feladatok és a nevelési folyamat. Nevelési terv készítése.
• A tanulók iskolai sikerességének és sikertelenségének okai és következményei (szocializációs jellemzők, iskoláztatási körülmények, szegregáció, lemorzsolódás stb.). Szelektív / komprehenzív iskola, hátrányos helyzetű tanulók.
• Adaptivitás, differenciálás, alternatív pedagógiák. Az egyéni sajátosságok, sajátos nevelési igények. Egyéni bánásmód, személyre szabott nevelés. Egyén a csoportban.
• A multikulturális nevelés gyakorlata: méltányosság, integráció, inklúzió. Közösségfejlesztés.
• Nevelési színterek. A család szerepe a nevelési folyamatban. Kapcsolattartás a családdal. Szubkultúrák.
• A pedagógus lehetőségei és korlátai a nevelésben (eszközök, módszerek). Az osztályfőnök feladatai. Az osztályfőnöki óra tervezése.
• Intézménylátogatás előkészítése.

Elérendő kompetenciák:

a) Tudás

• Ismeri a csoportok és a tanulók társas helyzetére vonatkozó fontosabb feltáró módszereket, a közösség kialakítását, fejlesztését elősegítő pedagógiai módszereket.
• Ismeri az osztálytermi kommunikáció sajátosságait.
• Tájékozott a szülőkkel és a pedagógiai munkáját segítő különféle szakemberekkel, szakmai intézményekkel való együttműködés módjairól.

b) Képességek

• Belátja, hogy a konfliktusok is a közösségi élethez tartozhatnak.
• Törekszik a fiatalok világáról minél több ismeretet szerezni, tiszteli különbözőségeiket és jogaikat. Folyamatosan együttműködik a szülőkkel.
• A végzett tanár pedagógiai helyzetekben képes együttműködésre, kölcsönösségre, asszertivitásra, segítő kommunikációra.
• Együttműködés és felelősségvállalás jellemzi szakmájával, szakterületével, illetve azok képviselőivel kapcsolatban

c) Attitűdök

• Képes a megtapasztalt pedagógiai gyakorlatot, az iskola mindennapi valóságát elemezni.
• Képes a csoportok, közösségek számára olyan pedagógiai helyzeteket teremteni, amelyek biztosítják a csoport közösséggé fejlődését és egészséges működését.
• Alkalmazza az együttműködést támogató, motiváló módszereket mind a szaktárgyi oktatás keretében, mind a szabadidős tevékenységek során.

d) Autonómia és felelősség

• A tanulókkal a kölcsönös tiszteletre és bizalomra épülő kapcsolatrendszert alakít ki,

• Szakmai szituációkban szakszerűen, közérthetően, nyíltan és hitelesen kommunikál a diákokkal, szülőkkel, a szaktárgyainak megfelelő szakterületek képviselőivel, az iskolai és iskolán kívüli munkatársakkal a partnerek életkorának, kultúrájának megfelelően

Kötelező irodalom (könyvek, jegyzetek, folyóiratok):

Fehérvári Anikó – Tomasz Gábor szerk. (2015). Kudarcok és megoldások: Iskolai hátrányok, lemorzsolódás, problémakezelés. Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet, Budapest.

http://ofi.hu/sites/default/files/attachments/1502940_kudarcok_es_megoldasok_beliv.pdf

Hunyady Györgyné – M. Nádasi Mária – Serfőző Mónika (2006). „ Fekete pedagógia”: értékelés az iskolában. Argumentum. Budapest

N. Kollár Katalin – Rapos Nóra szerk. (2015). Tanár leszek. A társas, társadalmi viszonyok. Magyar Pszichológiai Szemle

http://www.eltereader.hu/media/2015/11/Tanar_leszek_READER.pdf

Rapos Nóra – Lénárd Sándor (2008). Adaptív oktatás 1–2: Az adaptivitás szemlélete. Szöveggyűjtemény. Educatio Társadalmi Szolgáltató Közhasznú Társaság, Budapest.

Rapos Nóra – Gaskó Krisztina – Kálmán Orsolya – Mészáros György (2011). Az adaptív-elfogadó iskola koncepciója. Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet, Budapest, 17–146. http://mek.oszk.hu/13000/13021/13021.pdf

Trencsényi László és Nagy Ádám (2012). Szocializációs közegek a változó társadalomban. ISZT Alapítvány, Budapest. 99-121.o.

Ajánlott irodalom (könyvek, jegyzetek, folyóiratok):

Báthory Zoltán (2001). Maratoni reform. A magyar közoktatás reformjának története, 1972–2000.

Önkonet, Budapest.

Czető Krisztina – Lénárd Sándor szerk. (2014). Mindenki Iskolája: Feladattár. Alkalmazott Neveléselméleti Tanszék.

http://www.eltereader.hu/media/2014/12/ANET_vegleges_navi.pdf

Felber Tamás. Michel Foucault pedagógiakritikája, avagy az oktatás, mint a normalizáló hatalomgyakorlás hálózata.

http://epa.oszk.hu/00000/00035/00118/2007-11-lk-Felber-Michel.html

Gordon Győri János - Németh Szilvia - Czachesz Erzsébet (2014). Tanárok interkulturális nézetei és a szülőkkel való együttműködési gyakorlata.

http://nevelestudomany.elte.hu/index.php/2014/07/tanarok-interkulturalis-nezetei-es-a-szulokkel-valo-egyutmukodesi-gyakorlata/

Németh András (1997). Nevelés, gyermek, iskola és Boreczky Ágnes (1997). A gyermekkor változó színterei. Eötvös József Könyvkiadó, Budapest. (a két tanulmány egy kötet) Boreczky 1. fejezet:164-173.