Filozófiai esztétika 1.

A tantárgy oktatásának célja:

A klasszikus esztétikára építve foglalkozunk az esztétika mint művészetfilozófia legfőbb problémaköreivel: a művészet és az esztétikum sajátságaival, a művészeti és esztétikai értékekkel, a mimézissel és a művészeti kifejezéssel, a természeti és művészi széppel, a tetszéssel és az esztétikai értékítélettel, az alkotói és a befogadói magatartással, a műalkotás tartalmával és formájával, a műalkotás történetiségével és időtlenségével. Az esztétikai beszéd- és gondolkodásmód szöveg- és problémaközeli elsajátításával nyomon követjük a legalapvetőbb elméleti alapproblémák jelentésének, illetve érvényességi körének változásait az antikvitástól a középkoron és az újkoron át egészen napjainkig. Konkrét művek elemzésével végigkövetjük az esztétikatörténettel párhuzamos legfontosabb kulturális paradigmaváltásokat, az adott korszellem elvárásait és az elvárások változásainak következményeit.

A tantárgy tartalma:

1. A féléves tananyag ismertetése, a feladatok ismertetése, az esztétikum sajátságai.

2. A művészi szép, az esztétika feladata, tárgya és módszerei, alapvető esztétikai elméletek.

3. Gyakorlati óra, műelemzések, Petőfi Sándor, Juhász Gyula versei.

4. A keresztény esztétika, a Biblia esztétikája, a zsoltárok.

5. Esztétikai módszerek, sűrítés, lényeg kiemelése, válogatás – konkrét művek alapján.

6. Az esztétikai tartalom. A művészi festmény és képzőművészet.

7. Az esztétikai forma. A művészi fotográfia.

8. A művészi alkotás. A művészi zene.

9. Gyakorlati óra, műelemzések, Mikszáth Kálmán, Krúdy Gyula novellái.

10. Kultusz és kultúra, a liturgia esztétikája.

11. Az esztétika végső kérdései, az esztétikum értelme, az esztétikai Abszolútum.

12. Gyakorlati óra, Janus Pannonius és Balassi Bálint versei.

13. Gyakorlati óra, Kosztolányi Dezső és Sylvia Plath novellái.

Elérendő kompetenciák: 

a)      Tudás: A hallgató a félév során elméleti és gyakorlati oktatás segítségével fogalmat szerez a művészi szépség mibenlétéről, az esztétikum sajátságairól, a művészi alkotás módszereiről, az esztétika és a kereszténység illetve a katolikus egyház esztétikai vonatkozásairól, az esztétika végső kérdéseiről.

b)      Képességek: A hallgató képes lesz megkülönböztetni a művészileg értékes alkotást a giccstől és értéktelen alkotásoktól, felismerni és elemezni tudja a műalkotás sajátságait.

c)      Attitűdök: A hallgató Istent mint legfőbb szépséget és minden szépség forrását tekintve új aspektusból közelíti meg és értelmezi a természetfölöttit, a kinyilatkoztatást és az egyház működését, valamint az általa a történelem során létrehozott építészeti, képzőművészeti, zenei és szellemi értékek esztétikumát, elkötelezetté válik ezek megismerésére, őrzésére és védelmére.

d)     Autonómia és felelősség: A hallgató törekszik arra, hogy a későbbiekben a rábízott területen maga is igényes és művészileg értékes alkotások születésén fáradozzon, kerülje a giccses és művészileg értéktelen megoldásokat, a meglévő értékeket pedig a lehető legjobb mértékben megőrizze, fejlessze, esetleg restauráltassa, az igazi értékek helyes ismeretére és megértésére nevelje a rábízottakat, különösen a fiatalokat a helyes esztétikai elvekre és értékőrzésre nevelje.

Kötelező irodalom (könyvek, jegyzetek, folyóiratok):.

Sík Sándor: Esztétika, Szeged, 1990.

Ajánlott irodalom (könyvek, jegyzetek, folyóiratok):

Arisztotelész: Poétika, Matura, Bp., 1997.

Békési Sándor: ERGON A keresztyén esztétika teológiája, Bp., 2010.

Eco: Nyitott mű, Európa, Bp., 1998.

Gadamer: Igazság és módszer, Bp., 1994.

Hegel: Esztétikai előadások I., Akadémiai, Bp., 1952.

Nietzsche: A tragédia születése, Bp., 1986.

Redl Károly (szerk.): Az égi és a földi szépről, Gondolat, Bp., 1988.