Igent kell mondani a hivatásra, igent Jézusra - Rekollekció a szemináriumban

A lelki program nyitányaként József atya meghatározta a rekollekció címét és témáját: Mária “igenjei” egy pap, kispap életében. A lelkigyakorlat vezetője Máriát hívta segítségül elmélkedéseiben. Elsőként arról szólt, hogy miként Mária igent tudott mondani a szíve alatt lévő életre, úgy nekünk is el kell fogadnunk Isten akaratát az életünkben: nap mint nap igent kell mondanunk a papságra, és a minket meghívó Istenre. Azonban ez nem történik olyan egyszerűen: az evangélium tanúsága szerint a Szűzanya is zavarba jött, és gondolkodóba esett (vö. Lk 1, 29), mikor az angyal közölte vele Fia születésének hírét. Isten a papságban folyamatos növekedésre hív. Ezt a növekedést segíti elő a szeminárium, amely az Egyház “méhe” - zárta gondolatát a szónok.

Az elmélkedés után közösen ünnepeltük a Szentmisét, melyet Szent Fülöp és Szent Jakab apostolok tiszteletére végeztünk. Végerbauer Richárd prefektus és Császár István spirituális József atyával együtt mutatta be a szent áldozatot, aki a prédikációban az evangélium kapcsán arra buzdított bennünket, hogy merjünk Jézus szemébe nézni, és bátran kérdezni tőle.

A Szentmise után jó hangulatú beszélgetés keretében feltehettük neki kérdéseinket, melyekre őszinte és személyes válaszokat kaptunk. Az est végén együtt imádkoztuk el a Befejező Imaórát (Kompletórium) a zsolozsmából.

Másnap a Reggeli dicsérettel indítottuk napunkat, majd a rekollekció második elmélkedése következett, amelyben Mária “igen” - ét bontotta ki még jobban József atya. Rámutatott: Krisztus Anyja szabadon döntött Isten terve mellett, teljesen Istenre bízta magát, így nekünk is fontos hasonló bizalomteljes kapcsolatot kialakítanunk vele. Kiemelte: a szemináriumban talán a legnehezebb igent mondani a mellettem lévőre, a testvéremre, holott csak egymás értékeit, erősségeit értékelve tudunk csak épülni, előbbre jutni. Bátorított, hogy imádkozzunk kispaptestvéreinkért, s már most a jövőbeli főnökeinkért, plébánosainkért. Úgy véli, sokan várják “kint” a kispapokat - hívek és papok egyaránt -, és sokan imádkoznak értünk. A szemináriumban születik meg és formálódik a papi élet - folytatta tanítását a lelkigyakorlat vezetője -, amelyet gondozni és ápolni kell. A papságra felkészítő évek tartogatnak nehézségeket, ugyanakkor Isten mindent megad ahhoz a készület során, hogy boldog papokká váljunk. József atya még hozzátette, hogy a kegyelem mindig ott működik a pap életében, ahol éppen lennie kell, ahova kapja a püspökén keresztül Istentől a küldetést, megbízatást.

Az elmélkedés után együtt imádtuk az Úr Jézust a kitett Oltáriszentség előtt, majd ebédeltünk. A közös étkezés során a Hallgatói Önkormányzat elnöke a kispapok nevében megköszönte József atyának, hogy elvállalta a meghívást, és tanított bennünket. József atya zárszóként főpásztora, Felföldi László pécsi megyéspüspök üdvözletét tolmácsolta a papnövendékek számára.

Életére, munkájára Isten bőséges áldását kérjük.

Szöveg: Kator Martin

Fotók: Brenner János Hittudományi Főiskola