Hitünk és életünk Szabadegyetem 6. előadás

Az előadás címe utal arra, hogy általános plébánosi tapasztalat az, hogy a fiatalok egyre csökkenő számban vannak jelen templomainkban és az Egyház életében. Egyes számítások szerint ma Magyarországon egy 20 000 lelkes településen mindössze 15-20 vallását gyakorló fiatal él. Eközben az Egyházon belül hajlunk arra, hogy úgy tegyünk, mintha nem hiányoznának az ifjabb generáció tagjai, különböző okokat, magyarázatokat keresünk e jelenségre, belenyugszunk hiányukba, vagy éppen kétségbeesetten, elhibázott módokon igyekszünk ˝menteni, ami menthető˝.

Biztosak lehetünk azonban abban, hogy Isten nem fiatalok nélkül képzeli el a mennyországot. Hogy meg tudjuk őket szólítani, és a plébániai közösségekben megtartani, Tamás atya szerint 4 fontos kérdésre kell válaszolnunk. Előadásában ezt a 4 kérdést intézte hallgatósága felé is.

Először is tudnunk kell, kik a fiatalok? Ehhez pedig a legbiztosabb kiindulópont az, ha tudjuk, milyen nem egy fiatal? A fiatalok nem sorolhatóak be éles korhatárok közé. Nem csupán az internet rabságában képesek élni, nem állandóan bulizó, a hétvégeken lerészegedő, ˝idegenszerű lények˝, akik szélsőséges viselkedésükkel a felnőtt társadalmat kívánják megbotránkoztatni. A fiatalok ˝egy darab MI˝, egy darab belőlünk. A mi gyerekeink, unokáink. A fiatal szereti, ha emberszámba veszik, sok tekintetben nem biztos még magában, keresi a válaszokat kérdéseire, miközben csalódások érik (tönkrement házasságok, rossz nevelési módszerek).

Honnan tudjuk mindezt? A fiataloktól maguktól. Hiszen ha nyitott, érdeklődő és megértő, őket meghallgató, rájuk figyelő közeget találnak, akár otthon, akár plébániai csoportokban, közösségekben, ők nyíltan és nagyon őszintén beszélnek magukról, problémáikról.

Végezetül: mi az, amit tehetünk? Tamás atya néhány egyszerű konkrétumot, gyakorlati tanácsokat is megfogalmazott előadását zárandó. A legfontosabb talán az, hogy Jézus stílusában kezdjünk közeledni a fiatalsághoz, Krisztus-központú legyen az ifjúsági pasztoráció. Személyesen szólítsuk meg őket, és ne az erkölcsi, morális témákat kínosan feszegetve, csak a Facebookon való jelenlétükre támaszkodva forduljunk hozzájuk. „Jó jel, ha egyáltalán hiányoznak nekünk a fiatalok”- emelte ki az előadó. Az ő megszólításuk az egész Egyház közös célja, nagy lehetőség, egy „jövőbe történő befektetés”, melynek gyümölcsét talán nem is a mi életünkben fogjuk megérezni. Ám ez nem szabad, hogy visszatartson minket attól, hogy felfedezzük, megértsük, értékeljük, a hitben megtartsuk és neveljük fiataljainkat, mert az ő világuk „izgalmas, gyönyörű szép világ”, és biztosak lehetünk abban, hogy Jézus soha nem képzelt el nélkülük megvalósuló országot.

A ˝Hitünk és életünk˝ szabadegyetem következő előadását Dr. Fodor János teológiai tanár, devecseri plébános tartja 2017. március 22-én, 18 00 órai kezdettel, a Győri Hittudományi Főiskola és Papnevelő Intézet kápolnájában (9021 Győr, Káptalandomb 7.). Előadásának címe: „Istenképek-életképek”

írta:Fülöp Tamás

képek: Mészáros Dávid