A szeminárium lelki képzéséhez hozzá tartozik, hogy időközönként lelkigyakorlaton veszünk részt. Szeptember 23-24-én tartottuk az idei tanév első rekollekcióját, amelynek vezetője Csepregi Róbert, az Esztergomi Érseki Papnevelő Intézet újonnan kinevezett prefektusa volt.
Ha jó alapot és kezdetet szeretnénk az újabb tanévnek, kétségtelenül vissza kell nyúlnunk hivatásunk gyökeréhez. Erre a célra jó szolgálatot tesz a papnövendékek számára az elcsendesedés. Róbert atya első elmélkedésében arra hívott bennünket, hogy idézzük fel hivatásunk kezdetét, azt a pillanatot, amikor eldöntöttük, hogy Krisztus követésének szenteljük életünket.
A szentségimádásban mindezen megimádkozott és átelmélkedett élményeinket, tapasztalatainkat vittük az Oltáriszentségben jelenlévő Krisztus elé. A csöndben, a minket meghívó Jó Pásztor alakját szemléltük. Az esti kötetlen beszélgetés alkalmával Róbert atya felelevenítette saját kispapi éveit, annak is humoros és emlékezetes pillanatait. Megtudtuk Róbert atyától azt is, hogy harmadéves papnövendék korában végig járta az El Camino zarándokutat. Az este közös befejező imaórával és áldással ért véget.
Szent Gellért vértanú püspök ünnepén a rekollekció ünnepélyes zsolozsmaimádsággal kezdődött, amelyben Róbert atya az elöljáró szerepéről elmélkedett. Rámutatott arra, hogy mindnyájan elöljárók leszünk. A 9 órai elmélkedést közös napközi imaóra vezette be. Az elmélkedés arról szólt, hogy milyen cölöpök, fogódzópontok lehetnek a papságban a fásultság ellen, amellyel testi-, szellemi- és lelki síkon is találkozhatunk. Fontos, hogy építsük be papi életünkbe a testmozgást, a tudományos önképzést, valamint az állandó ima-kapcsolatot az Úrral. Róbert atya hangsúlyozta annak fontosságát, hogy legyenek olyan barátaink, akiktől elfogadjuk a kritikát, és készek vagyunk arra, hogy általuk épüljünk. A 11 órakor kezdődő ünnepi szentmisében a szónok párhuzamot vont a mai kispapság, a papság életvitele és Szent Gellért élete között: mindkettőben megjelenik a magány, a közösség és a vezetés. Mindhárom alapélménye lehet a papi életnek.
Ezekben a napokban olyan rekollekción vehettünk részt, amely a papi élet esetleges kihívásait tárta elénk, s ezek feloldására gyakorlati útmutatásokat kaptunk.
Isten áldása kísérje továbbra is Róbert atya szolgálatát!
Szöveg: Pohnert Dávid
Fotók: Brenner János Hittudományi Főiskola
Utoljára módosítva: 2022. 09. 26. 17:34
