Október 11-én Bioetikai kérdések, avagy lábjegyzetek a „halál kultúrájához” címmel hallgathatták meg az érdeklődők a Hitünk és életünk szabadegyetem második előadását a szeminárium kápolnájában. Dékány Ferenc plébános, tanár úr keresett választ a napjainkban aktuális bioetika fontosabb kérdéseire.

Az előadó elöljáróban a kultúra és a civilizáció különbségéről, bizonyos értelemben ellentétéről beszélt. Míg a kultúrában alapvetően jelen vannak olyan magától értetődő értékek, mint erkölcs, vallás, család – hangsúlyozta –, addig a civilizációban ezek a természetes értékek háttérbe szorultak. A francia forradalom, a felvilágosodás elindított egy olyan folyamatot, amely napjainkban is érzékelteti hatását. Az 1930-as évektől a Max Horkheimer nevével fémjelzett frankfurti iskolához fűződő kritikai elmélet tovább rombolta a nyugati világ kultúráját, annak legfontosabb elemeit, a családot, a vallást, konzervatív hagyományokat támadva meg. Az 1968-as diákmozgalmak kiteljesítették a hatást.

Dékány Ferenc a bioetika tárgyköréből az abortusz, a fogamzásgátlás, a mesterséges megtermékenyítés, az őssejt-kutatás és a génsebészet körüli problémákat emelte ki. Közülük az abortusz tekinthető a legnagyobb súlyúnak, hiszen az emberi élet integritásáról van szó. Hazánk sajnos világviszonylatban is élen jár az abortusz tekintetében. Bár az 1969-es csúcsponthoz viszonyítva (az élve születésekhez képest 134 %) a művi abortusz aránya fokozatosan csökken, ennek hátterében nem okvetlenül a csökkenő tendencia, hanem a különböző szintetikus fogamzásgátló tabletták használata áll. Nem beszélve arról, hogy a fogamzásgátlók használata felborítja a hormonterhelést, és különböző betegségek kialakulásához is hozzájárulhat. A mesterséges megtermékenyítés során fel nem használt  embriókat fagyasztanak le. Ez pedig azzal járhat, hogy a megfogant életet tudományos kutatás céljára hasznosítják, megsértve az emberi élet – törvényben is deklarált – védelmét.

Érvelésében kifejtette, hogy a felsorolt cselekmények közös jellemzője, hogy az emberek nagy része tájékozatlan bioetikai kérdésekben, és az legnagyobbrészt a hiányos biológiai ismeretekre vezethető vissza. A fogamzásgátló tabletták, a génsebészet káros lehet az emberi szervezetre, ma még nem tart ott a tudomány, hogy kockázat nélkül, teljes biztonsággal lehetne alkalmazni ezeket az eljárásokat. Ma már rendelkezésre áll olyan őssejt-tenyésztő eljárás, amely etikus, és nem feltételezi az embriók lefagyasztását és tárolását.

Az előadás utolsó részében az egyházi tanítóhivatal megnyilatkozásairól beszélt Dékány tanár úr. Rámutatott arra, hogy a bioetikai kérdésekhez az Egyház naprakészen, meglehetős éberséggel viszonyult az erkölcsi igazság érdekében. A probléma abban gyökerezik, hogy a várt eredmény elmaradt, a hívők életére kevésbé voltak hatással a tanítóhivatal megnyilatkozásai. Úgy tűnik, a nyugati civilizáció kiiktatta a vallást és az erkölcsöt, ezért a társadalom ezeket a fogalmakat nem tudja értelmezni.

Mit tehetünk ma? – tette felé a kérdést előadása végén Ferenc atya. Tanulnunk kell Jézus Krisztustól, aki az antik kultúra hanyatlása idején, hasonló körülmények között alapította meg egyházát, és türelmesen várta a bűnös megtérését. Nem nagy szólamokra, plakátokra, tudományos szimpóziumokra van tehát szükség, hanem emberségesen, szemtől szembe, nagy türelemmel kell megoldani a napjainkban égető problémákat. Krisztus példája nyomán, az evangélium szellemében.

A szabadegyetem következő előadásra november 29-én, szerdán kerül sor, és az Arany János-évre való tekintettel dr. Cs. Varga István fog előadást tartani a nagy költő munkásságáról és szakrális költészetéről.