Hencz Márton

III. évfolyam
Hencz Márton
Győri Egyházmegye
Szent Imre Plébánia, Sopron

Hencz Márton vagyok, a Győri Egyházmegye kispapja. Vallásos családban nőttem fel, két húgom és öcsém mellett. Két nagyszülőm hosszú éveken át szolgált kántorként, szüleim pedig mind a ketten hitoktatóként dolgoznak.

Óvodás korom óta ministráltam Sopronban. Visszagondolva, kisgyerekként jó volt felvenni a szép fehér ministráns ruhát, és a nagy ministránsok mellett az atyának segédkezni a vasárnapi szentmiséken. Lelki életemben fontos volt az első szentáldozás élménye, amikor Jézust az Oltáriszentségben először magamhoz vehettem. Ettől kezdve szerettem meg imádkozni. Bérmálkozásomig nem gondolkodtam azon, hogy pap legyek. Akkoriban nagyon távol állt tőlem ez a gondolat, de a bérmálás szentsége változtatott ezen. Elkezdtem gondolkodni, hogy mi lenne, ha pap lenne belőlem...

Gimnazistaként már minden nap jártam ministrálni. Ezt szabad elhatározásból választottam. A napi szentmisére járás, imádság és a plébánián való aktív részvétel közelebb vitt Jézushoz és az Egyházhoz. Jézusban az engem feltétel nélkül, végtelenül szerető és gondviselő Istent fedeztem fel. Ebben nagy segítségemre voltak plébánosaim, akik jó példával és szeretettel voltak irántam. A hívők összetartó közössége is éreztette velem, hogy jó az Egyházhoz és Krisztushoz tartozni. Jó volt ezt látnia egy fiatalnak.

Érettségi előtt azonban döntenem kellett, ezért egy zarándoklat keretében felajánlottam, magam Jézusnak, hogy mutasson nekem utat, hogy merre menjek, milyen hivatást válasszak. És Ő mutatott is. Meghívott szolgálatára. Nagy öröm volt a szívemben, de sok kétség is. Számomra fontos volt tisztáznom, hogy Isten a papi vagy a szerzetesi hivatást szánta-e nekem. Ennek eldöntésében nagy segítségemre volt a Budapesten eltöltött egy év, ahol civil hallgatóként sok szerzetessel és rendjeikkel is megismerkedhettem illetve egy hivatástisztázó műhelyen is rendszeresen részt vehettem.

Végül az egyházmegyés papi hivatást választottam. Döntésemben fontos volt, hogy önállóan tudtam elköteleződni Krisztus és az Egyház mellett, nem voltak külső ráhatások, sem szüleim, sem plébánosom részéről.

Szeretnék Isten népének közvetlen szolgája lenni, hogy osztozni tudjak velük örömeikben és bánataikban, és ami a legfontosabb: Jézus Krisztus élő tanítását tudjam hirdetni.

Neptun oktatóknak

Neptun hallgatóknak

Alapítvány

ado1szazalek kisebb

KEHOP

Ez a weboldal a felhasználói élmény optimalizálása érdekében sütiket használ.